Az idei év során kirobbant orosz-ukrán háború új lendületet adott a tömegpusztító fegyverek használatát övező tudományos vitáknak és vele együtt az azoktól való napi szintű félelemnek.

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy Oroszország valóban hajlandó lenne-e tömegpusztító fegyvereket bevetni az elhúzódó háborúban. Emellett az elmúlt években az a tény is bebizonyosodott, hogy a tömegpusztító fegyverek nem csupán a 20. század örökségei, hanem katonai konfliktusok, illetve titkosszolgálati fedett akciók során napjainkban is bevethető eszközök.

Az atom-, a vegyi-, a radioaktív és biológiai fegyvereket összefoglalóan ABC fegyvereknek hívjuk, melyek napjainkban való alkalmazására jó példa a szíriai polgárháború, az észak-koreai nukleáris fenyegetés, valamint olyan titkosszolgálatok által elkövetett merényletek, mint a Szergej Szkripal, illetve Alekszij Navalníj elleni támadások. E fegyvertípusok működési mechanizmusairól, továbbá az ezekkel kapcsolatos történelmi és politikai összefüggésekről beszélt Dr. Marc-Michael Blum, a biológiai- és vegyifegyverek németországi szakértője november 17-én az MCC győri képzési központjában.

Dr. Blum az előadás elején felvázolta az ABC fegyverek bevetésének történetét. Az első vegyifegyveres támadást egy japán szekta követte el 1994-ben a tokiói metróban. A támadásnak tucatnyi halottja és számos sérültje volt. 1997-ben aztán hatályba lépett egy nemzetközi egyezmény, a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény, amelyet Magyarország is aláírt. Ezt Egyiptom, Észak-Korea és Dél-Szudán nem írta alá. Izrael aláírta ugyan, de nem ratifikálta.

Az Egyesült Államok mindmáig nem semmisítette meg a saját vegyi fegyvereit. Nem utolsó sorban a Szkripal és Navalníj ellen harci idegméreggel elkövetett támadások is szemléltetik, hogy az ABC anyagokat az utóbbi időben célzottan merényletekre is felhasználják.  A szakértő ismertette az ilyen típusú fegyverek működési módját, a történelmi és politikai összefüggéseket, valamint beszámolt a lefegyverkezés lehetőségeiről is.