Tíz ország kutatóinak, gyakorló szakembereinek részvételével rendezték meg a 18. Euracademy Nyári Egyetemet Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. A győri rendezvény fókuszában a közösség által támogatott mezőgazdaság (Community-supported Agriculture, CSA-modell) állt, ami az egyik kitörési pontja lehet a helyieket helyben, fenntartható módon ellátó gazdálkodásnak és közösségépítésnek.

Az Euracademy Association elnöke Prof. Dr. Szörényiné Kukorelli Irén, a Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora, főtitkára pedig Dr. Honvári Patrícia, aki a győri egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában szerezte PhD fokozatát. Velük beszélgettünk a győri Euracademy tapasztalatairól.

 „A kétezres évek elején az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetében az egyik EU-s projektünkre építve alapítottuk meg Győrben az Euracademy Associationt. Azóta már a tizennyolcadik nyári egyetemet szerveztük meg Európa számos országában, a görögországi központú szervezet pedig az egész kontinensre kiterjed, csaknem négyszáz taggal. Egyetemi oktatók, kutatók, vidékfejlesztési tanácsadók, gyakorló szakemberek dolgoznak együtt a vidékfejlesztés fenntartható folyamatainak előmozdításán. A kontinensen létező sokféle tapasztalatot osztjuk meg egymással az évente más-más európai országban megrendezett konferenciákon. A győri rendezvényünk a Széchenyi István Egyetem társfinanszírozásával és az óvári kar szakmai segítségével valósulhatott meg” – mondja Kukorelli Irén professzor.

A győri nyári egyetemen tíz országból vettek részt gyakorló szakemberek és az akadémiai szféra képviselői. Ez volt a harmadik magyarországi konferencia. Áttekintették a közösség által támogatott mezőgazdaság (Community-supported Agriculture, CSA-modell) aktualitásait, jó gyakorlatait. A mezőgazdaság és az élelmiszer-kereskedelem egyféle alternatív társadalmi-gazdasági modelljéről van szó, ami Magyarországon még gyerekcipőben jár. A munkaerő és a termőterület is gyakran korlátozottan áll rendelkezésre.

A modell lényege, hogy a termelők közösséget építve közvetlenül a fogyasztókkal állnak kapcsolatban, akik előfizetőként hetente, dobozokba porciózva juthatnak hozzá a szezonális gyümölcsökhöz, zöldségekhez, vagy akár szárított termékekhez, tojáshoz, tejtermékekhez, húshoz.

„Rövid ellátási láncokról van szó, ahol a kisrégiókban élők vásárolnak helyi gazdáktól. Egy-egy, jellemzően családi gazdaság közösséget épít maga köré, a közösség tagjai előfizetik, megveszik a terményeiket, termékeiket. A termelők közvetlen visszajelzéseket, akár különféle segítséget (kétkezi munka, kiszállítás) is kaphatnak így a fogyasztóktól, a vásárlók pedig nem zsákbamacskát vesznek, hanem olyan zöldséget-gyümölcsöt (nem feltétlenül bioterméket), amiről viszont mindent tudhatnak. A CSA-modell erősíti a közösségépítést a helyi piacokon. A szállítási távolságok csökkenésével, a CO₂-kibocsátás mérséklésével pedig hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz” – mondja a professzor asszony.

A nyári egyetemeken a fenntartható vidékfejlesztésen belül mindig más-más konkrét területre fókuszálnak. Így például szóba került az e-learning vagy a társadalmi tőke szerepe, akárcsak az önkéntesség és a vidéki turizmus. Ugyanígy sok téma vár még feldolgozásra, mint például a körkörös gazdaság és a vidékfejlesztés összekötése, vagy az innovációs technológiák a fenntartható gazdálkodásban.

 „A győri nyári egyetem témakörét, a közösség által támogatott mezőgazdaságot tekintve elmondhatjuk, hogy van még hová fejlődni Magyarországon, de jó gyakorlatokat is tudtunk mutatni a részvevőknek. Az egyik Veszprém melletti gazdaság például ötvennyolc családot tud ellátni, erre van kapacitása, és körülbelül harminc család van még a várólistájukon. Nem tudnak annyit termelni, mint amire igény lenne. Dunaszigeten pedig szigorúan negyven kilométeres körből vállalnak megrendeléseket, hogy a CO₂-kibocsátást (szállítási emisszió) kordában tartsák. Náluk is várólista van. A termelők egyelőre nem tartanak a konkurenciától, sokkal inkább szeretnék azt, ha tapasztalatokat cserélhetnének, és egymásra épülve, egymást kiegészítve teljes körű szolgáltatást biztosíthatnának közösségeiknek. Ezzel együtt a kommunikációs felületek fejlesztésében is van még tartalék, hogy a fogyasztók komfortosabban tájékozódhassanak arról, milyen termelői közösségekhez csatlakozhatnak. A termelők pedig a fogyasztók igényeiről szeretnének információhoz jutni” – sorolja Dr. Honvári Patrícia, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban a nyári egyetem résztvevői egyaránt megismerhettek cseh és francia jó gyakorlatokat. A cseh résztvevők által bemutatott professzionális online felület például bemutatja a környékbeli gazdálkodókat, a terménykínálatot. A gazdálkodók pedig láthatják a fogyasztói oldalt, hogy vannak-e csatlakozni kívánók” – részletezi a főtitkár.

„Az egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának nagy szerepe lehet a módszer kiterjesztésében. Annál is inkább, mert örömmel láttuk, hogy gyakran fiatal, magasan képzett agrárszakemberek vezetik a közösségi gazdaságokat, beépítve az egyetemen tanultakat, a magukkal hozott jó példákat külföldi tanulmányútjaikról, és a saját innovációjukat. Ezért is a győri nyári egyetem tapasztalatait összegezve egy új Erasmus+ projekt is formálódik” – teszi hozzá Kukorelli Irén professzor, kitérve arra, hogy minden nyári akadémián előtérbe kerülnek olyan területek, ahol tovább lehet lépni a vidékfejlesztés területén. A jó gyakorlatokat a nemzetközi résztvevők meg tudják osztani egymással.

Az Euracademy-nek tagja például a lengyelországi Copernicus University, a SECAD szövetség ugyanúgy, mint egy hetvennégy tehenet tartó családi vállalkozás, vagy a gazdálkodók tanácsadójaként dolgozó vállalkozó. „Ezért is a mi nyári egyetemeink nem a hagyományos, tudományos konferenciák sorába tartoznak. Sokkal inkább a gyakorlatra, a párbeszédre helyeződik a hangsúly. Tanulunk egymástól, feltöltődünk, és a nyári egyetem végére mindig jólesően el is fáradunk. Jövőre pedig folytatjuk, továbbra is ugyanúgy, ahogy eddig, vándorkonferenciaként, valahol Európában. Lengyelország vagy Görögország lehet a következő helyszín”- mondja az Euracademy Association győri elnöke.

Nyerges Csaba