Tisztább lehet a levegő Magyarországon

2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon. Ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását - jelentette ki a köztársasági elnök kedden Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán.

Mindezek következtében az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás drasztikusan csökken Magyarországon – tette hozzá Áder János.

Elmondta: az új energiatermelő technológiák, kapacitások megteremtése mellett legalább ilyen fontos az épületek energiahatékonyságának növelése, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítása, a közlekedés, benne a tömegközlekedés elektronizálása, vagy gázüzemű, illetve hibrid meghajtásra való átállítása.

Hasonlóan fontosnak nevezte az energiaintenzív ipari ágazatok – cement-, üveg- és gumiipar – technológiai váltását, a mezőgazdaság metánkibocsátásának drasztikus csökkentését és az erdősítést.

A klímaváltozás kapcsán az államfő emlékeztetett a Bahamákat sújtó hurrikánra, amely óránként közel 300 kilométeres széllel járt és 3000 halálos áldozatot követelt, valamint a minden korábbiaknál nagyobb erdőtüzekre az Amazonas-medencében és Szibériában, amelyek hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jártak, az extrém szárazságra pedig az indiai Csennai városát hozta fel példaként, ahol az idei évben teljesen kifogyott a víz a tározókból és a csapokból.

Napjainkra a tudományban már majdnem százszázalékos konszenzus alakult ki, hogy a klímaváltozásért elsősorban az emberi tevékenység a felelős – mondta a köztársasági elnök.

A drasztikus változásokra jellemző, hogy 1980 és 1990 között maximum 50 milliárd dollárt ér el évente a természeti katasztrófák okozta károk nagysága, az elmúlt tíz évben azonban nem volt olyan esztendő, amikor ez az összeg kevesebb lett volna 100 milliárd dollárnál – mondta Áder János.