Négyszemközt a nőgyógyásszal
A méhnyakrákszűrés témakörében tovább haladva most egy a nők életében gyakran előforduló problémáról, a méhszájsebről beszélgetünk állandó szakértőnkkel, dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvossal.
„A méhszájsebbel kapcsolatban szintén rengeteg kérdést kapok a betegeimtől, gyakran találkozom is vele a rendelőben, így nem árt, ha a nők tisztában vannak vele, hogy mit is jelent pontosan és milyen kezelései lehetőségei vannak” – kezdte dr. Börzsönyi Ágnes, majd rögtön rá is tért arra, hogy tulajdonképpen a méhszájseb csak egy, a köznyelvben elterjedt elnevezés – a könnyebb érthetőség, a könnyebb kommunikáció miatt –, amelyet leggyakrabban a cervicilisatio nevű elváltozásra használnak.
„A méhszájsebet a nőgyógyászati vizsgálat során észleljük. Színe jellegzetes, pirosas-rózsaszínes, a felszínére pedig leginkább a „bolyhos” jelzőt használhatjuk. Ha méhszájsebről van szó, akkor tulajdonképpen a méhnyakcsatornában (cervix) található hengerhámsejtek (mirigyhámsejtek) kikúsznak a méhszáj felszínére és kiszorítják a normális esetben ott található laphámsejteket. A pirosas-rózsaszínes színt és az eltérő felszínt is ez eredményezi. Ezért sem helytálló méhszájsebnek hívni ezeket az elváltozásokat, mert lényegében hámhiány nem alakul ki, holott a seb képződése ezt jelentené. De így terjedt el a köznyelvben, mi is így használjuk a páciensek felé” – ismertette a doktornő.
S hogy milyen életkorban a leggyakoribb az előfordulása? Nos, ezt is megkérdeztük. Tulajdonképpen bármely életkorban megjelenhet, de gyakran tapasztalható fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett és terhesség során is.
„Bár ez a nyálkahártya-megváltozás nem ritka a nők életében, fontos megjegyezni, hogy önmagában semmilyen kóros történetet nem jelent. Nagyon fontos, hogy a figyeljünk a normál hüvelyflóra megtartására, mert a savas pH megváltozása elősegíti a cervicalisatio kialakulását, amely hetek, hónapok alatt alakul ki.”
Korábban is írtunk már róla, hogy a fontos hüvelyi pH savasságának megóvása, hiszen változásával gyengül a hüvely természetes flórája ez pedig elősegíti a különböző fertőzések megjelenését. Ennek pedig egyenes következménye lehet, hogy az érzékenyebbé vált hengerhámmal borított felszín begyullad.
„A begyulladt hámfelszín sérülékennyé válik, így kisebb behatásokra is megjelenhet visszafogott mennyiségű, leginkább pecsételő vérzés. Ha az együttlétek során pecsételő vérzés jelenik meg, akkor kontakt vérzésről van szó, amely leggyakrabban a fent említett gyulladás miatt fordulhat elő. Ilyenkor a méhnyak csatornájában található hengerhám bőséges, lúgosabb kémhatású váladékot termel, amely elősegítheti a fertőzések és további gyulladások kialakulását. Így fordulhat elő, hogy egy önmagában ártalmatlan nyálkahártya-elváltozás mégis kóros hüvelyi folyáshoz, gyakori fertőzésekhez vezethet, amely már orvosi kezelést igényel.”
Mikor jelentkezzünk tehát nőgyógyásznál? – tettük fel a nagyon is lényeges kérdést.
„Ha a hengerhámot érintő fertőzések krónikus gyulladást okoznak, akkor már többnyire a panaszok is megjelennek: kellemetlen, erőteljes folyást tapasztalhatunk, illetve a kontakt vérzés is gyakori lehet. Ilyenkor a legelső és legfontosabb lépés, hogy a hüvely normál flóráját visszaállítsuk, tehát ismét savas közeget biztosítsunk. Ez helyi kezelést jelent, s hetekig is eltarthat, óvatos tejsavas irrigálással és lactobacillust tartalmazó hüvelykúpok használatával. A megfelelő termékek kiválasztásában, felírásában, azok alkalmazásnak gyakoriságában a nőgyógyász természetesen segítséget nyújt, a tanácsait érdemes pontosan követni!”
Sajnos előfordulhat olyan eset is, amikor nem elég a fent taglalt ellátás, hanem komolyabb beavatkozás szükséges. Ilyenkor a cervicalisatiót alkotó hengerhámsejtek eltávolítása jön szóba, amelyre többféle megoldás is létezik:
Ecsetelés: Az orvos ebben az esetben egy hámroncsoló ecsetelőt használ, s általában nem elég egyszeri kezelés. Az ecsetelés gyakoriságát a nőgyógyász határozza meg.
Lézeres vagy fagyasztásos technika alkalmazása: Ezzel a kezeléssel maradéktalanul eltávolítható a felszíni sejtelváltozás. Fontos megemlíteni, hogy ilyenkor szövettani vizsgálat nem lehetséges, mert a sejtek felszíne roncsolódik. Ezért csak olyan esetben alkalmazza az orvos, ha negatív citológiai lelettel rendelkezik a beteg.
Létezik az úgynevezett a loop (nagyfrekvenciójú elektromos késes) konizáció, és a „hideg késes” (szikés) konizáció is, amelyeknek egyértelmű előnye, hogy szövettani vizsgálat is készülhet, így megállapítható, hogy van-e bármilyen kóros elváltozásról szó az adott területen. A konizáció egyébként egy sebészeti beavatkozás. Ilyenkor egy kúp alakú szövetdarabot távolítanak el a méhnyakból és a méhnyak csatornájából szövettani vizsgálat céljából, tehát a méhnyak betegségeinek diagnosztizálására és kezelésére alkalmazzák.
„Fontos megjegyezni, hogy amikor orvosa határoz a cervicalisatio kezeléséről, akkor alaposan körüljárta a lehetőségeket és a legjobb megoldást választja. Ehhez pedig az kell, hogy a panaszokat, a tüneteket, azok gyakoriságát és erősségét pontosan ismerje, minden részletre kiterjedően. A kérdésekre tehát lényeges mindig őszintén válaszolni és új orvos választása esetén a legfrissebb citológiai leletet is megmutatni, hiszen az abban található esetleges eltérések is sokat segíthetnek a kezelőorvosnak. Ne rejtegessük, ne szégyelljük tehát a tüneteket, hanem keressük fel nőgyógyászunkat, hiszen közösen tudunk mielőbb megoldást találni a panaszokra!” – zárta dr. Börzsönyi Ágnes.