Négyszemközt a nőgyógyásszal
Egyre nagyobb figyelmet kap a HPV, azaz a humán papillomavírus, amely nem meglepő, hiszen a méhnyakrák egyik okozójaként tartják számon. Fontos, hogy a tényekről és a részletekről is beszéljünk, amelyben segítségünkre dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvos, állandó szakértőnk volt.
A HPV – a humán papillomavírus rövidítése – egy DNS-víruscsoport, amely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat. A méhnyakrákot eredményező HPV típus a méhnyakrák kialakulásában jelentős szerepet játszik, de megjelenésének más oka is lehet. Ha HPV-vel fertőződik a szervezet, elindulhat a méhnyakat felépítő sejtek rendellenes növekedése. Napjainkig közel 160 különféle típusa ismert, s ezekből hozzávetőleg 15 típus felel a méhnyakrákért.
Kutatások igazolják, hogy 16-os és a 18-as számú, két rákkeltő vírustípus együttesen a világszinten előforduló méhnyakrákos megbetegedések több mint 70 százalékáért felelősek. A HPV-fertőzés megtörténhet szexuális előjáték közben, sajnos elég hozzá a bőr-bőr érintkezés vagy a petting is. A kevésbé veszélyes HPV-típusok közül van, amelyek kellemetlen nemi szemölcsöket okoznak, ezért kezelést igényelnek. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a nők, hanem a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Sőt, az esetek többségében a férfiak a vírus hordozói s átadói, s tünetmentesség miatt nincsenek tudatában annak, hogy átadathatják partnereiknek.
Ha a HPV-vírusfertőzés ismeretlen marad a beteg előtt, akkor idővel méhnyakrákot, szeméremajak-, hüvely-, pénisz-, végbélnyílás-, szájüregi rákot, garatrákot, nyelv- és gégedaganatot okozhat.
„Sajnos a HPV egy roppant gyakori vírusfertőzés és a legtöbbször tünetmentes, jó hír viszont, hogy már létezik erre is nőgyógyászok által végzett szűrés. Egyes számítások szerint a nőknek átlagosan 80 százaléka érintett az élete során, s az érintettek 50 százalékának valamelyik rákot okozó típusa jelenik meg a szervezetében. Szerencsére elmondható, hogy a fertőzések nagy része 1-2 éven belül magától elmúlik. Fontos azonban kiemelni, hogy ha a fertőzött állapot huzamosabb ideig eltart, vagy újra megfertőződés lesz, akkor a méhnyakrák megjelenésének rizikója rohamosan megnő. Ilyenkor elkezdődhez a méhnyak sejtjeinek kóros és rákmegelőző elváltozása, s ezekből sajnos idővel kifejlődhet a rosszindulatú daganat. Ezért is hangsúlyozom mindig, hogy az évente elvégzett szűrővizsgálatok elengedhetetlenek, de erről úgyis beszélünk majd egészen részletesen is” – mondta a doktornő, majd így folytatta:
„A HPV-szűrés eredményét a citológiai mintával együtt a labor dolgozza fel, s a visszaküldött eredményből olvasható ki, hogy jelen van-e adott páciens szervezetében a HPV-vírus, illetve észleltek-e bármely elváltozást. A leletek minden információt tartalmaznak, amelyek a megfelelő kezeléshez kellenek, az orvos pedig pontosan tájékoztatja majd a betegét a teendőkről. Sajnos a méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli a 18 éves kor előtt megkezdett szexuális élet, a 16 éves kor előtti szülés, a gyakran váltogatott partnerek, az óvszer nélküli együttlét, az immunrendszert gyengítő gyógyszerek vagy egy ilyen betegség, valamely orális fogamzásgátló öt évnél tovább tartó szedése, az alacsony folsavszint, s bár sokak számára hihetetlen, de igen, a dohányzás is” – zárta dr. Börzsönyi Ágnes, akivel a következő alkalommal a HPV-szűrés részleiről fogunk beszélgetni, tartsanak velünk akkor is.
Ha szeretne témát javasolni a “Négyszemközt a nőgyógyásszal” című rovatunkba, akkor kérjük írjon nekünk a [email protected] e-mail címre!