Győrszentiván történetének fontosabb eseményeiről beszélt Cserhalmi Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum történész-muzeológusa az Életünk utcái, terei sorozatban, a Kisfaludy Károly Könyvtárban.

A terület már a kora Árpád-kortól lakott volt, az idők során azonban többször elpusztult, először a tatárjáráskor, majd Győr első török ostroma idején is a 16. században, de mindig újra betelepítették, újjáépítették – tudtuk meg. A település első írásos oklevele IV. Béla korából származik, ez az úgynevezett Albeus-jegyzék. IV Béla király Albeus mesterrel, a nyitrai főesperessel íratta össze a Pannonhalmi Apátság birtokait, jobbágyait, udvarnokait, szolgáló népeit és ezek köteles szolgáltatásait. Ebből gyanítható, hogy a település a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Ekkor tűnik fel először az Urukang név, az 1300-as évektől pedig Szent Iván néven említik. Valószínűleg a templom védőszentjéről kapta az elnevezést, aki Keresztelő Szent János volt, amelynek a szláv nyelvben a megfelelője Szent Iván. Erre a területre több ízben is horvátokat telepítettek – tájékoztatott a szakember.

A győrszentiváni Keresztelő Szent János római katolikus templom egyébként máig az egyetlen műemlék épület a településen. 1737-ben kezdték építeni barokk stílusban, 36 méteres tornya már messziről jelzi a falu központját. Az 1850-es években épült Kincsesház, amely ma tájházként funkcionál, bemutatja a szentivániak tárgykultúráját, használati tárgyait.

Szentiván a pusztai járás leglényegesebb települése volt, majd 1920-tól a város közelsége miatt elindult a zselléresedés, kiépült a telepi rész, ahová a Győrbe ingázó munkások kezdtek kiköltözni. Szentiván 1948-ig, az államosításig, a termelőszövetkezetek létrejöttéig paraszti település volt. A korábbi életvitelre jellemző utcaszerkezet a Déryné úton még felfedezhető, a hosszú telkekben. 1970-ben csatolták Győrhöz, ekkortól szűnt meg a falusi miliő.

Érdekesség, hogy Szentiván lélekszáma gyarapodik, de olyan nagymértékű építkezés, lakóparkfejlesztés nem jellemző rá, mint például Győrújbarátra – emelte ki Cserhalmi Zoltán.