Az Ukrajna elleni orosz támadás egy évvel ezelőtti kezdete után néhány hónappal svájci múzeumokba menekítették a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria festményeit, ennek viszontagságairól Jurij Vakulenko igazgató csütörtökön számolt be a Reuters hírügynökségnek.
A háború kezdetekor Vakulenko beköltözött a múzeum pincéjébe, hogy “vigyázzon” a műkincsekre. Hatvanhat napot töltött ott. Közben eltervezte, hogy külföldre szállíttatja a galéria képeit, de nem raktárba akarta vitetni, hanem azt próbálta meg elérni, hogy valahol kiállítsák őket. Ezért körbekérdezte az európai múzeumokat, hogy melyek volnának hajlandók erre. Két intézmény vállalkozott rá, a genfi művészeti és történeti múzeum (Musée d’Art et d’Histoire), valamint a bázeli művészeti múzeum (Kunstmuseum Basel).
A genfi múzeum, amely a spanyol polgárháború idején is befogadta a madridi Prado képeit, csomagolóanyagokat küldött Kijevbe a biztonságos szállítás érdekében. Az általa befogadott festményeket a Musée Rathban állították ki, mert a genfi művészeti múzeum ebben tartja időszaki kiállításait. Az ukrán kiállítás címe Sötétedéstől pirkadatig. De nem csak festmények láthatók itt, hanem azok a faládák is, amelyekben a képeket Kijevtől Genfig szállították.
Vakulenko a Reutersnak Kijevből telefonon elmondta, hogy nem volt biztosítótársaság, amely vállalta volna a szállítmány biztosítását, amíg az kiér Ukrajnából, ezért külön személyzetet kellett megbízni azzal, hogy elkísérjék a teherautókat a lengyel határig tartó kétnapos úton. “Szigorúan titokban kellett tartani a szállítmány mozgását, arról csak nagyon kevés embernek volt tudomása” – mondta az igazgató.
A bázeli kiállításon 49 mű szerepel XVIII-XX. századi, ukrajnai születésű festőktől, mint például Ilja Repin vagy Volodimir Borovjovszkij. Sokuk Oroszországban tanult, ezért az Orosz Birodalommal, valamint a Szovjetunióval hozzák őket összefüggésbe. A kijevi galéria svájci kiállításai azonban vitatják azt a leegyszerűsítő koncepciót, hogy ezek az alkotások mind az orosz művészethez sorolhatók.
“Nem könnyű megérteni a gyűjtemény darabjainak történetét, kritikusan és tudatosan kell rájuk tekinteni, mert automatikusan az orosz művészethez kötjük őket, pedig a kérdés ennél sokkal összetettebb” – jelentette ki Olga Osadtschy, a Kunstmuseum Basel segédkurátora.