A szombati Mindenkinek mindene című előadás minden eddiginél különlegesebb volt, hiszen ezen a hétvégén a Győri Nemzeti Színház társulata és közönsége, a teátrum csodálatos színésznőjét, Bende Ildikót köszöntötte 80. születésnapján. A meghitt ünnepség végén portálunk is boldog születésnapot kívánt a művésznőnek, aki úgy fogalmazott: ennyi idősen is a legfontosabb, embernek lenni és maradni, a világ elől nem bezárkózni, különben „tavasszal a virágok sem nyílnak ki!”
Bende Ildikó mellett nem lehet szó nélkül elmenni sem a színházban, sem pedig az utcán. Mióta ismerem, idestova 15 éve, soha nem láttam szomorúnak. Mindig mosolyog, tele van pozitív energiával és bár időről időre bepróbálkozom, mindig rám szól: „Tegezz drágám, ne magázódj!” Igazi örökifjú, árad belőle a szeretet, ez a fajta életigenlés pedig színpadi játékából is sugárzik. Igaz, mint mondja, bizony neki is voltak és vannak nehéz időszakai, mégis igyekszik mindig pozitív maradni. És őszinte. Mikor arról kérdeztem, hogy számított-e arra, hogy meglepik a kollégái az előadás végén, akkor sem kertelt.
„Készültem rá, de ennek van azért előzménye. Mikor Bakos-Kiss Gábor lett a színházunk igazgatója, viccesen megjegyeztem neki, hogy két év múlva Te fogsz engem a színpadon köszönteni. Beírta a telefonjába, de úgy voltam vele, hogy vagy elfelejti, vagy nem. És nem felejtette el. Muszáj megdicsérnem, hisz senkiről nem feledkezik meg” – kezdte beszélgetésünket meghatottan Ildikó. A színésznő 49 éve, férjével karöltve lépte át az akkor még Kisfaludy Színház küszöbét, s mint mondja, már akkor, közel 5 évtizeddel ezelőtt érezte, hogy hazatalált Győrben.
Bende Ildikó a tanárképző főiskola elvégzése után 1964-ben segédszínésznő volt a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1966-tól a kecskeméti Katona József, 1974-től a győri Kisfaludy, majd 1975-től a Győri Nemzeti Színház tagja.
„Csodálatos, hogy a születésnapomat a színpadon ünnepelhettem. Féltem, hogy mit fogok majd makogni, de minden csak úgy jött magától, természetesen! Minden emlék feltört a mélyről, éreztem a kollégáim szeretetét, elsöprő volt az, ahogy fogadták a vallomásszerű mondataimat. Szeretem ezt a bandát, és szeretem ezt az Apor darabot is, ami annyi örömet szerzett már korábban is. Azt hiszem ezt az együttállást, csak a sors tudta így rendezni!” – mesélte őszintén Bende Ildikó.
Az Aase- és Győr Művészetéért, valamint Szent László-díjjal is kitüntetett színésznő nemcsak társulata, hanem családja körében ünnepelhette 80. születésnapját a Vaskakas Bábszínházban, a közösen átélt élmény minden képzeletét felülmúlta. „A lányom és a fiam is eljött, sőt, leírhatatlan érzés volt, ahogy a 12 éves unokámmal bejártuk a színházat! A dédunokám messze van, de lélekben ő is velem volt, felejthetetlen élményt kaptam a születésnapomon, és ezért hálás vagyok mindenkinek, aki valamilyen formában a részese volt!”
Ildikó vallja, hogy jónak lenni jó, és bár mind szakmailag, mind emberileg lenne mire büszkének lennie, ő érthetetlen módon mégsem így gondolkozik magáról. „Ennyi idősen is a legfontosabb embernek lenni és maradni, és a világ elől nem bezárkózni, különben tavasszal a virágok sem nyílnak ki! De őszinte leszek, én is ember vagyok, sokszor irigy voltam vagy igazságtalan, s közben mindig tudtam megbánást tanúsítani és bocsánatot kérni. Nem kívánnék mást magamnak, csak, hogy éljek egészségesen amíg csak lehet, drága Masni kutyám társaságában!”
Galéria: Ács Tamás