Pintér-Péntek Imrét, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kamara elnökét a közelmúltban Dr. Dézsi Csaba András polgármester fogadta hivatalában, ahol a január 1-el hatályba lépett építményadó jelentős megemeléséről szóló önkormányzati rendeletről tárgyaltak. A találkozóra azért került sor, mert a kamara jelezte: a győri építményadó mértékének drasztikus, mintegy 120 százalékos növelését elfogadhatatlannak tartja. A konstruktív megbeszélésen részt vett Kalmárné Dr. Hollósi Erika kamarai titkár, Molnár Albert Győri térségi elnök, Miklósy Lajos vállalkozó valamint Szeles Szabolcs és Radnóti Ákos alpolgármesterek és Nagyné Novy Lilla gazdálkodási főosztályvezető is. Pintér-Péntek Imrét az egyeztetés részleteiről kérdeztük.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közleményét a témában.

Milyen előzmények után került sor a polgármesterrel és munkatársaival folytatott megbeszélésre?

A győri önkormányzat még 2020 végén döntött arról, hogy 900 forintról 2000 forintra emeli az építményadó mértékét. A győri vállalkozókat érintő jogszabály az elfogadásakor nem lépett életbe, 2023. január 1-jétől azonban hatályossá vált. A kamara egyik legfontosabb feladata a gazdasági szereplők érdekeinek védelme, így azonnal jeleztük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk az adónem ilyen jelentős emelését, és tiltakozunk az emelés ténye és mértéke ellen egyaránt. A Kamara véleménye, hogy a vállalkozások elfogadják az inflációval korrigált építményadó emelést, de 2020 óta az infláció nem 120% volt.

Mi indokolja ezt az elutasító magatartást?

A vállalkozások a jelenlegi energetikai és munkaerőpiaci kihívások mellett az építményadó ilyen szintű emelését nem tudják kitermelni, ez komoly, sok esetben vállalhatatlan pénzügyi terhet jelent számukra. Amikor a mostanihoz hasonló gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük a helyi cégeknek, az önkormányzatnak inkább azok támogatásában, a munkahelyek megtartásában, működőképességük megőrzésében kellene segítenie. Ezért levélben kértem a polgármestert, vegye figyelembe a gazdasági szereplők szempontjait. Szerencsére a kérés nyitott fülekre talált, és Dr. Dézsi Csaba András nyitott volt a téma megbeszélésre.

Mivel érvelt az önkormányzat az építményadó megemelése mellett?

Kétségkívül az önkormányzatnak is vannak méltányolható szempontjai, a pénzügyi, gazdasági környezet számukra sem kedvező. A megbeszélésen résztvevő városvezetők emlékezettek rá: a koronavírus járvány idején a kamara elérte, hogy az iparűzési adót megfelezze a kormány, két évig ingyenes parkolás segítették a helyieket, és a győri iparűzési adó mértékét is 1,6 százalékra csökkentette a város az országban általánosan alkalmazott két százalékkal szemben. Elmondták azt is, hogy Győr szolidaritási hozzájárulás címén idén 9,5 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe, és ez az összeg nagyon hiányzik a város kasszájából. A központi elvonások már nem tesznek lehetővé további engedményeket. Szeles Szabolcs alpolgármester hozzátette: az építményadónak csak mintegy két százalékát fizetik a mikro- és kisvállalkozások, az adónemből bejövő összeg döntő része jellemzően a nagyvállalatoktól érkezik. Igaz, a szociálisan vagy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő vállalkozások kérvényezhetik az első részlet fizetési halasztását, de ennek külön eljárás díja van amit az adott helyzetben a kérvényezőnek mérlegelnie kell.

A fentiek tükrében a kamara milyen elképzeléssel érkezett a megbeszélésre?

A kamarai küldöttség elsődleges célja az volt, hogy olyan kompromisszumos megoldást keressünk, amely mindkét fél számára elfogadható. Ha nem is sikerül elérnünk az építményadó emelésének visszavonását, mégis teremtsük meg a lehetőségét a nehéz helyzetben lévő kis- és közepes vállalkozások támogatásának, és könnyítsünk a terhein azoknak a cégeknek, amelyek energetikai beruházásokat vagy az inflációs hatások mérséklését szolgáló bérfejlesztést hajtanak végre.

Mivel álltak fel a tárgyalóasztal mellől?

A kamara az építményadó második részlet fizetése kapcsán tesz megoldási javaslatot: vállaltuk egy konkrét javaslatcsomag kidolgozását, mely lehetővé teszi, hogy az energetikai beruházásokat, illetve béremelést végrehajtó helyi vállalkozások pályázati keretek között kérhessék az építményadó növekmény egy részét. Egyetértettünk abban, hogy a magas energiaárak, az elszabadult infláció, a kedvezőtlen forintárfolyam miatt nehéz helyzetbe került helyi gazdasági szereplők támogatása – a hatályos jogi keretrendszeren belül – az önkormányzatnak is érdeke. A győri székhellyel és telephellyel rendelkező vállalkozások és képviselői elkötelezettek a város folyamatos fejlesztésében, kulturális- és sportéletének támogatásában, gazdasági növekedésében. Ahhoz azonban, hogy a jövőben is eleget tudjanak tenni e vállalásuknak, hogy a győri emberek munkahelye ne kerüljön veszélybe, támogatásra van szükségük. A megbeszélés még világosabbá tette: a helyi önkormányzat és a gazdaság önkormányzata között elengedhetetlenül fontos a párbeszéd fenntartása. A feleknek saját céljaik mellett egymás céljaira is figyelniük kell, hiszen csak egymást támogatva tudunk előre menni.