Hamarosan lezárul a 2014-19-es önkormányzati ciklus, ezért az elmúlt öt év győri történéseit mi is értékeljük. Harmadikként a szociális, egészségügyi és köznevelési terület kerül fókuszba, amelyhez dr. Somogyi Tivadart, a területért felelős alpolgármestert hívtuk segítségül.

A győri szociális szolgáltatások számos elemét országosan is példaértékűnek tartják. Melyek ezek közül a legfontosabbak?

Többször elmondtam már, mert komolyan hiszek benne, hogy egy közösséget az jellemez leginkább, hogy miként gondoskodik az időseiről és a fiataljairól, illetve azokról a személyekről, akik valamilyen segítségre szorulnak. Az önkormányzat közel húszmilliárd forintot fordít az egészségügyi, szociális és köznevelési területre, és olyan szociális hálót tartunk fenn, amelynek több eleme valóban országosan is példaértékű. Az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy az idősek minél tovább maradhassanak megszokott környezetükben, ezért is hirdetünk évről-évre pályázatot a lakások akadálymentes átalakítására, ezért működtetjük a beszélgető hálózatot, a házi segítségnyújtás rendszerét, vagy éppen az idősklubokat, és szervezünk rengeteg olyan programot számukra, ahol közösségi élményekben lehet részük. Az ellátási rendszerünkben az is fontos vezérelv, hogy ne csak az érintettet, de a családtagjait is segítsük. A tavaly létrehozott demensellátó központ is egyszerre gondoskodik a demenciával élő idősekről, és nyújt segítséget a hozzátartozóknak.

Az idősek mellett a fiatalokat emelte ki. Róluk miként gondoskodik a város?

A gyerekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő környezetben nevelkedjenek. Az önkormányzat ezért indított évekkel ezelőtt programot az óvodák felújítására, és ezért kezdtük el a bölcsődék felújítását, bővítését is. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök a családok védelméért meghirdetett programban külön is nevesítette a teljes bölcsődei ellátás megvalósítását, úgy Győr számára is kiemelten fontos ez a terület. Családsegítő szolgáltatásainkat is folyamatosan bővítjük. De, ahogy nőnek a gyerekek, úgy változik a gondoskodás formája is. Részt veszünk az ingyenes étkeztetésben, az óvodásoknak ingyenes úszásoktatást biztosítunk, az iskolakezdőket és szüleiket ingyenes tanszercsomaggal segítjük. Az idén negyven éves Győri Gyermektábor teljesen megújult, ahol kedvezményes üdülést biztosítunk az általános iskolásoknak. Míg az időseket az Idősügyi Tanácson keresztül vonjuk be közös ügyeinkbe, addig a fiatalokat a Városi Diák Fórummal szólítjuk meg. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) ernyője alatt számos társszervezettel működünk együtt a megelőzés érdekében.

Mik voltak a legnagyobb kihívások a területen?

Ha már a KEF munkáját említettem, akkor azt is el kell mondani, hogy ez egy roppant nehéz munka, és annak is örülni kell, hogy a kipróbálás területén tapasztalt korábbi meredek emelkedést sikerült megállítani, és ez az arány ma már nem növekszik. Persze minden egyes gyerek sorsa fontos, ezért mindenkinek meg kell tennie a tőle telhetőt. Ez igaz a családokra, a baráti közösségekre, az intézményekre és a szakemberekre is. A KEF igyekszik segítséget nyújtani érintetteknek, családtagoknak, szakembereknek egyaránt, és persze a megelőzést helyezzük előtérbe, amiben a kortárs segítők is sokat tudnak tenni. A szenvedélybetegség azonban sokkal több annál, mint amit elsőre gondolunk, a dohányzás, alkohol, kábítószer mellett súlyos problémát okoz a játékgép, a számítógép-, vagy újabban akár a telefonfüggőség is. Sok gyerek a virtuális világban éli az életét, elszakad a valóságtól, ezáltal kiszolgáltatottá, sebezhetővé válik. A KEF keretein belül huszonegy intézmény együttműködésével harcolunk a szenvedélybetegség ellen, de az önkormányzat egyéb eszközökkel is igyekszik értelmes alternatívát nyújtani a fiataloknak, ilyen például a sportolási lehetőségek szélesítése. Továbbá nem csak Győrt érintő kihívás a munkaerő kérdése, amely a leginkább az ápolási, gondozási területen jelentkezik. Az önkormányzat büszke a Győrben tevékenykedő szakemberekre, az ágazatban dolgozókra, és áldozatos munkájukat is elismerjük. Itt nem csak a különböző városi elismerésekre, mint a Győr Egészségügyéért, Győr Szociálpolitikájáért, vagy a Győr Oktatásügyéért kitüntetésekre gondolok, hanem arra is, hogy 2014 és 2018 között egymilliárd forintot fordítottunk a jutalmazásukra, hogy kifejezzük, számítunk rájuk, és megköszönjük mindennapi helytállásukat.

Említette, hogy közel húszmilliárd forintot fordít az önkormányzat az ágazatra. Ez a jelentős tétel miből tevődik össze?

A legfontosabb feladatunk a városi intézményhálózat magas színvonalú működtetése, de emellett mintegy hatmilliárd forintot fordítottunk a fejlesztésekre. Nincs olyan óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, amelyen ne végeztünk volna valamilyen felújítást. A családok védelme nem csak a kormányzatnak, nekünk is kiemelt jelentőségű, és ez fejlesztéseinkben is visszaköszön. Ha csak a nagyobb beruházásokat nézzük, megújult a Tihanyi úti és a Kör téri rendelő, Győrszentivánon a Sugár úti, Nádorvárosban az Erzsébet ligeti, Révfaluban pedig a Bóbita Óvoda, ahogy a Családsegítő Központ Lajta úti irodája is. Elindult a bölcsőde felújítási és bővítési programunk, megújult a Báthori és a Türr István úti intézmény, valamint folyamatban van a ménfőcsanaki, a Cuha utcai és a Zöld utcai bölcsőde felújítása is. Ha az idősellátást említem, kívül-belül megújult a Kálóczy téri idősek otthona, illegve ahogy már utaltam rá, az Otthon utcában demensellátó központ létesült. A hajléktalan ellátás területéről megemlíteném az Avar úti szálló bővítését, szociális bérlakás építésre pedig mintegy 535 millió forintot fordítottunk, Sáráson 24 új lakás épült. Győr szociális hálóját erősre szőttük, az állami normatíva mellett mintegy kétszázmillió forintot fordítunk évente természetbeni és anyagi juttatásokra.

Mi az, amire alpolgármesterként a legbüszkébb?

Arra, hogy egy jól működő rendszert építettünk, és a terület számos eleme jó példaként szolgál országosan is. Büszke vagyok a kollégáimra, az ágazatban dolgozókra, akik komoly szakmai munkát végeznek. Számos programunk évtizedek óta fut, a WHO Egészséges Városok Mozgalomnak például idén 30 éve vagyunk tagjai, és 25 éve a szűkebb, európai projektvárosi hálózatban is részt veszünk. Ennek keretében olyan programokat valósítunk meg, mint az évenként 12 városrészben megrendezett Egészség Piac, amely nem csak a résztvevők aktuális állapotát méri fel, de komoly szemléletformáló erővel bír az egészségtudatos életmódot illetően. Büszke vagyok a már szállóigévé vált mondatra, amit számos szépkorú fogalmazott meg városunkkal kapcsolatban: „Győrben jó idősnek lenni”. A városi idősügy teljesítményével tavaly már másodízben érdemeltük ki az Idősbarát Önkormányzat címet. Büszke vagyok a város szociális ellátására, a rászorulók segítésére, valamint arra, hogy az önkormányzat évről-évre magasabb forrást fordít a szociális-egészségügyi és köznevelési ágazatra, így olyan beruházások valósulhattak meg, amelyek a legkisebbektől a legidősebbekig a győriek érdekeit szolgálják. Az ágazatban ezt az utat kell a jövőben is folytatni.