A Széchenyi István Egyetem március 26. és 29. között rendezte meg a XV. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciáját. A rendezvényre az ország számos területéről érkeztek gépész-, járműmérnök és mechatronikai mérnök hallgatók, akik vegyes csapatokba sorsolva vállalatok által adott szakmai problémákat oldottak meg, és közben ipari gyakorlatot szerezve szakmai tudásukat bővítették, továbbá a céges működésbe is bepillantást nyerhettek.

A konferenciával egybekötött verseny eredményhirdetését szerdán tartották a Menedzsment Campuson, ahol elsőként prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke foglalta össze a verseny tapasztalatait. “Azokat a képességeket próbáltuk a mérnök hallgatókkal gyakorolni, amelyeket a későbbi életükben, a mérnöki szakma gyakorlása során használni fognak. Az egyik ilyen, hogy miként tudnak olyan team-ben dolgozni, amelynek tagjai különböző  egyetemeken tanulnak, különböző diszciplínákat képviselnek, mégis egy közös feladatot kell végrehajtaniuk.”

„A másik nagyon fontos dolog, hogy itt a való életből származó feladatokat kellett megoldaniuk, amelyeket vállalatok állítottak össze számukra. Egy dolog biztos, ebből mindenki profitál: az egyetemek azért, mert együttműködünk egymással, és profitálnak a hallgatók is, hisz ez nekik olyan, mintha egy vállalatnál dolgoznának a való életben.” – hangsúlyozta az elnök. 

Az elmúlt 15 évben több mint 1000 hallgató vett részt a rendezvényen, idén 86-an mérettették meg magukat. A konferencia két szekcióját (gyártástechnológia és automatizálás, valamint konstrukció) a szakterülethez köthető karok, tanszékek dékánjai, tanszékvezetői zsűrizték és ők is értékelték a csapatokat az eredményhirdetésen. 

A résztvevő, vállalatokról elnevezett mérnök csapatokat a műszaki-fejlesztési  és a gyártásoptimalizálási szekcióban a legjobb műszaki, illetve a leginnovatívabb megoldás kategóriában díjazták. Ezek mellett pedig a közönségdíjakat is ismertették.

Prof. dr. Palkovics László szerint egyre nagyobb a kereslet a mérnökök iránt, hiszen olyan gyors, technológiai változás, mint, ami ma a világunkat jellemzi, nagyon régen volt utoljára.

“Ilyen gyorsan nem változott a világ, és ez technológiát és bonyolultabb környezetet egyszerre jelent, hiszen manapság egy gépészmérnöknek nem csak meg kell tudnia tervezni például egy forgattyús hajtóművet, de értenie kell azt is, hogy a mesterséges intelligenciát miként tudja felhasználni a saját munkája során. Egy dolog biztos: a klasszikus gépészmérnök és többi mérnöki képzés képzés ugyanolyan fontos mint eddig, sőt, a technológiaváltás sokkal több mérnököt igényel .” – zárta beszédét prof. dr. Palkovics László.