425 évvel ezelőtt Győrben olyat tettek eleink, amellyel örökre beírták magukat a világtörténelembe. Négy év török megszállás után visszafoglalták a győri várat Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezetésével.
Erre az eseményre emlékezett szerdán este a győri bazilikában tartott szentmisével, majd a hősök szobra előtti koszorúzással a szervező Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága, az Arrabona Városvédő Egyesület és a győri önkormányzat képviseletében dr. Pergel Elza alpolgármester.
A győri várat 1598. március 28-ról 29-re virradóra vívták vissza, bevetve a kor legkorszerűbb kapudöntő eszközét, a petárdát. A keresztény sereg a város utcáin házról házra vívott igen súlyos küzdelemben morzsolta fel a védők ellenállását. A híres győri Vaskakas is ekkor szólalt meg. Az ismét kereszténnyé lett győri erődöt ezután a pogány már soha többé nem tudta bevenni.
A szentmisét dr. Pápai Lajos emeritus püspök celebrálta, aki többek között arról beszélt, hogy Európa nagy része mára már elhagyta a kereszténységet, kilátástalannak tűnik egyházunk, hazánk sorsa. „De ne féljünk! Gondoljunk arra, hogy 50 éve még úgy tűnt, hogy a kommunista világhatalom legyőzhetetlen, aztán egyszerre összeomlott az egész rendszer. A mi feladatunk szabaddá lenni. Előttünk állnak a hőseink, egyrészt azok, akik Győrt visszafoglalták, és azok is, akik a török pusztítás után segítették lelkileg is szabaddá tenni magyar népünket. A mi feladatunk is ez. A szabadságot szinte ingyen kaptuk, de komoly munkával kell azt folytatni, hogy lelkileg szabadokká legyünk” – emelte ki dr. Pápai Lajos.
Fehér Imre törzskapitány, szervező arra emlékeztetett, hogy a győri diadal emlékére már 1599-ben tartottak körmenetet, amely a püspöki szentmise után indult: elöl vitték a két hős tábornok képét. 1852-ben Bach Alexander (Sándor) belügyminiszter betiltotta a körmenetet, de a XX. század első éveiben felelevenítették a hagyományt, amelyet az I. világháborúig megtartottak. 2010 óta emlékezik meg a város újra a jeles eseményről, az Arrabona Városvédő Egyesület, a ,,NE-felejcs” Polgári Egyesület és a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére.
1598. március 28-án a kor két legtehetségesebb hadvezére minden létező cselt bevetve, berobbantva a Fehérvári kaput, meglepetésszerű ostromot indított. A győri vár nagyon fontos volt a törököknek, így ádáz harc zajlott. A törökök kitartóan küzdöttek, félve a szultán haragjától, még a lőporraktárat is felgyújtották, ami több száz keresztény halálát okozta. A helyszínt azóta nevezik Vérbástyának. A visszafoglalásért folytatott harc súlya akkora volt, hogy messze vitte hírünket.
„Messze, határainkon túl az ostromot ábrázoló röpcédulák, dicsőítő versek, költemények sokasága igazolta vissza e tett jelentőségét. II. Rudolf császár rendeletbe adta ki, hogy birodalmában állítsanak Győr-kereszteket, megköszönve a várost visszavevők hőstettét, megvédve ezzel Európa keresztény világát. Ezen keresztekből sok a mai napig áll. Két évvel ezelőtt ünnepeltük városunk királyi rangra emelésének 750. évfordulóját, mely méltó alkalom volt arra, hogy ezen kereszteket felkeressük és dokumentáljuk. A 2021-ben a városháza előtt felállított Győr-kereszt büszkén hirdeti, hogy mi vagyunk a kereszténység védőbástyája!” – hangsúlyozta dr. Pergel Elza alpolgármester ünnepi beszédében.
Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy kötelességünk emlékezni a hőseinkre, történelmi tetteikre, melyek sorsfordító hatással voltak. Tartozunk ezzel mindazoknak, akik vérüket adták a városunk, hazánk szabadságáért, hitünk megvédelmezéséért.
A szentmisét követően a vár visszafoglalásának 400. évfordulójára készült, Schwarzenberget és Pálffyt ábrázoló szoborkompozíciónál koszorúztak a megemlékezők.
Galéria: Ács Tamás
TV-s szerkesztő: Ficsór Dávid