Thomas Mann szerint hal van mindennap, de fogás nincs. Ám ha Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsannán múlik, akkor mindennap van fogás is. A Sporthorgász Egyesületek Győr Moson Sopron Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke szenvedélyes sporthorgász. Civilben a Széchenyi-egyetem docense, élelmiszermérnök és közgazdász.
Nagykanizsai, huszonnégy éve jött a városba. Szeret itt élni, azt mondja, olyan, mintha az ember nyaralna, hisz mindenhol körbeveszi víz. Szinte beleszületett a horgászatba, nagypapája legnagyobb örömére négyévesen fogta ki élete első halát.
„Hajnalban ülök a vízparton, kel fel a nap, énekelnek a madarak, szinte beleolvadok a természetbe. Ilyenkor kiürítem a fejem és rendezni tudom a gondolataimat. S még nem is beszéltem arról az izgalomról, hogy mi kerül a horgomra… Ez szenvedélybetegség, mert ha nem csinálom, megvonási tünetek jelentkeznek. Amikor Győrbe költöztünk, Újvárosban laktunk, így mindennap áttoltam a babakocsit a kettős hídon, és bármerre mentem, vizet láttam. Azt mondtam magamban: az nem lehet, hogy én itt ne horgásszak. A gyárvárosi egyesületbe jelentkeztem, s az ottani vezető biztatására kezdtem versenyezni” – mesél szeretett hobbijáról.
Nem sokan ismerik a sportnak ezt a válfaját. Szabott idő alatt, szigorú szabályok szerint űzik a finomszerelékes sporthorgászatot a művelői. Általában két órát vesz igénybe az előkészület és négy óra a versenyidő. Az győz, aki ezalatt a legtöbb súlyt fogja ki. S ha már a súlynál tartunk: az egyik ausztriai versenyen, Oberpullendorfban úgy tűnt, hogy Zsuzsának nagy fogása akadt. A többiek körbeállták, és ő kemény küzdelem árán ki is fogott egy háromkilós teknősbékát. Dél-Afrikában viszont komoly eredményt ért el, hat óra alatt összesen negyvenkét kiló ponty akadt a horgára.
Férje elkíséri a versenyekre és támogatja asszonyát, de ő maga nem horgászik. Három fia régebben gyakran vett részt gyerekversenyeken és sokszor kupákkal, érmekkel tértek haza. Zsuzsa mindenfajta halételt készít és elfogyaszt, a sor elején mostanában a harcsapaprikás és a roston sült pisztráng áll, nagy kedvence pedig a savanyú káposztával megbolondított korhelyhalászlé.
Az egyesületi életről szólva kiderül, egyre többen fedezik fel a hobbihorgászatot, közülük tíz-tizenkét százalék a nő. Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna azt mondja, a győri horgászok irigylésre méltó helyzetben vannak a vizeket tekintve. Ugyancsak jó a halhelyzet, hiszen a szövetség évről évre igyekszik növelni a telepítést és komoly fejlesztéseket végez. Ráadásul a tagok számos egyesületből választhatnak.