Kiállítás emlékeztet a 425 évvel ezelőtti fényes győzelemre
Pálffy Miklós vértje, az eredeti vaskakas, korabeli fegyverek is láthatók a „Megvesszük Győrt és a bástyája miénk” című kiállításon, mely csütörtökön nyílt meg a Magyar Ispitában, és a 425 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztet.
A győri vár töröktől történő visszafoglalásának 425. évfordulójára, – amely városunk múltjának, hadtörténetének egyik legjelesebb napja, hiszen kevés olyan fényes győzelemmel büszkélkedhetünk, amely határainkon túl is méltán aratott elismerést – emlékezik a győri múzeum a kiállítással.
A megnyitón Rózsavölgyi László, az önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke felidézte, hogy 425 évvel ezelőtt, 1598. márciusában foglalták vissza a Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezette császári-királyi csaptok Győrt a töröktől. Győr ezzel nem csak Bécs városát, hanem a keresztény nyugatot is megszabadította a töröktől. „425 éve és ma is a kelet és nyugat határon egyensúlyozunk, 425 éve és ma is hol végvár, hol híd voltunk” – hangsúlyozta a politikus.
A kiállításon, mivel dr. Domokos György hadtörténész személyesen nem tudott jelen lenni, felolvasták szakmai megnyitóbeszédét. A szakember részletesen leírta miként vesztette el Győr 1594-ban a várát, majd 1598-ban milyen körülmények, haditechnika járult hozzá ahhoz, hogy a várat visszavegyék a töröktől. „Győr visszavétele óriási megkönnyebbülést hozott, mindenekelőtt Bécs szempontjából. Ugyanakkor az erősség elleni támadás veszélye nem hárult el véglegesen, habár formális ostromra már nem került sor. Az oszmán hadvezetés célja nem változott, továbbra is Bécs elfoglalása lebegett a szemük előtt. Ehhez pedig Győrt kellett megszerezniük. Kara Musztafa nagyvezír 1683-as Bécs elleni hadjárata során csak hosszas vita után tettek le a Győr újbóli ostromáról. 1686-ban pedig amikor Buda vára is keresztény kézre került, mindenkorra elhárult a veszélye, hogy újfent török ostromágyúk meredjenek a győri végvár sokat megélt falaira.„
Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója a tárlat kuriózumaként említette Pálffy Miklós páncélját, amely a 16. század végén készült. Pozsony ajándékozta Mária Teréziának, a győri múzeum pedig a Nemzeti Múzeum raktárából kapta kölcsön. A múzeum őrzi Pálffy és Schwarzenberg azon portréit, melyeket 250 éven keresztül vonultattak fel a visszafoglalás napján tartott egyházi körmeneten, ami 17. század elejétől egészen 1850-es évekig tartott – ezeket is kiállították.
Látható városunk szimbóluma, a visszafoglalás történetének egyik emblematikus darabja: a vaskakas. A hagyomány szerint ezt az akkori várparancsnok török basa készíttette. A győriek az ostrom idejéből ezt ereklyeként megőrizték, a múzeum elődjétől a bencés régiségtárból került elő.
Digitális interaktív térképen láthatjuk milyen lehetett a vár, a korabeli város, információs pontokon tájékozódhatunk arról, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan tárták fel az egykori vár romjait, mit találtak.
Megismerkedhetünk a 16-17 századi várépítészet elméletével, gyakorlatával. Bemutatják azokat a korabeli téglákat, amelyeket különleges győri szokás szerint a vár főkapitányának monogramjával és az évszámmal látták el. Kiállították a várról készült metszeteket, a Fehérvári-kapu, a Tűztorony makettjét is.
A tárlat december 30-ig látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Galéria: Ács Tamás