Az Országos Erdészeti Egyesület és a Bakonyerdő Zrt. által 153. alkalommal megrendezett Vándorgyűlésen Limp Tibor, a Győri Erdészet igazgatója Bedő Albert emlékérmet vehetett át szakmai munkássága elismeréseként.
A Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában 1976-ban érettségizett. Erdőmérnöki diplomáját 1982-ban vette át az Erdészeti és Faipari Egyetemen, Sopronban. Ugyanitt szerzett 1990-ben fahasználati és faanyag-mozgatási szakmérnök diplomát is. 1982. augusztus 9-én állt munkába a Kisalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Győri Erdészeténél.
Egy évig szakirányítási műszaki vezető, majd közel öt évig fahasználati műszaki vezető beosztásban dolgozott. 1988-ban az erdőgazdaság központjába helyezték fahasználati előadónak, majd két év múlva fahasználati és értékesítési csoportvezetővé léptették elő. Az erdőhöz és a közvetlen erdőgazdálkodáshoz való erős kötődését méltányolva 1993. január 1-én nevezték ki a Győri Erdészet vezetőjévé, amely munkakört azóta is betölti. Több mint negyven éven keresztül a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (ill. a jogelődjei) ikonikus alkalmazottjaként, alázattal szolgálta a magyar erdőgazdálkodást, s ezzel párhuzamosan az OEE Győri H. csoportot is.
Kiemelkedő gyakorlati, tudományos munkásságot végzett, kiváló műszaki, gazdasági eredmények köthetők a nevéhez. Munkájában az eredményes gazdálkodás biztosítása mellett az erdő élővilágának, annak sokszínűségének megőrzése, gazdagítása kapta, s kapja napjainkban is a legnagyobb szerepet. Az erdészet két meghatározó területe a Szigetközben, illetve a Gönyűi-homokvidéken található. A Szigetközben az 1996-os természetvédelmi törvény életbelépése előtt, irányításával kezdődött meg az egysíkú nemesnyár gazdálkodás fokozatos és tudatos átalakítása. A Duna eltereléséből fakadó ökológiai változásokat szem előtt tartva, az erdőfelújításokban egyre nagyobb szerepet kaptak és kapnak az őshonos fafajok. Különösen szép eredményeket ért el az erdészet a kocsányos tölgy felújításokban, melynek technológiáját napjainkig fejlesztik, csiszolják. Ma már több száz hektár nemes nyárból honos fafajra cserélt állomány található az erdészet területén.
Munkaköréből fakadó feladatai elvégzésén túl, megpróbált bekapcsolódni minden olyan törekvésbe, programba, mely a Szigetköz erdeire, erdőgazdálkodására valamilyen formában hatással lehetett.
Így tagja volt az 1990-es évek elején a Köztársasági Megbízott által, a Duna vízkormányzási lehetőségeit és azok hatásait vizsgáló ad hoc bizottságnak is.
A Duna elterelését követően folyamatosan vizsgálta és évente értékelést készített az elterelés erdőállományokra gyakorolt hatásáról. Részt vett a vízpótló rendszer kialakításával szembeni erdészeti igények megfogalmazásában.
2002-ben egy Phare program keretében elkészítette a „Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya” erdészeti fejezetét. Ebben hangot adott az ezzel kapcsolatos aggályainak, félelmeinek is.
2007-2008-ban rész vett a „Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása” című tanulmány elkészítésében. Ennek kapcsán értékelte a Szigetköz elmúlt 15 évének ökológiai változásait és annak hatását az erdőgazdálkodásra, valamint erre alapozva megfogalmazta a jövő erdőgazdálkodására vonatkozó elképzeléseket.
A munkája során több nemzetközi (szlovák-magyar) konferencián tartott előadást.
Megalakulásától fogva tagja a Szigetköz Vízpótló Rendszer Üzemeltetési Bizottságának.
Az erdészet által kezelt másik meghatározó terület a közel 3000 hektáros Gönyűi-homokvidék. Az erdők jelentős hányada határtermőhelyen (V. VII. termőhelyi osztály) áll. A rendkívül alacsony hozamok és magas költségek, valamint a természet védelme, új szemléletű erdőgazdálkodás kialakítását sürgették, tették szükségessé.
2004-2005-ben átfogó termőhelyfeltárást végeztetett a terület jelentős hányadán. Ennek eredményei kerültek felhasználásra 2006-ban az új üzemterv készítésekor. A cél a szélsőséges termőhelyeken a fenntartó erdőgazdálkodás folytatása lett, és ez vált gyakorlattá napjainkra. Ezáltal egy visszafogottabb, ám de gazdaságosabb, a természeti értékeket és tájképet jobban őrző tevékenységi formát sikerült kialakítani.
2012-2018 között az Audi Hungária Kft. győri telephely bővítése, valamint a Győr körül megépült „Keleti elkerülő” út építése természetvédelmi célzatú kompenzációs intézkedések elvégzését tették szükségessé. A feladatok végrehajtását döntő többségében a Győri Erdészet végezte, Limp Tibor irányítása, ellenőrzése alatt. Az élőhelyi rekonstrukciók, a meszes homokpuszta gyepek kialakítása izgalmas és úttörő munka volt, korábbi referenciák nem álltak rendelkezésre. Az elmúlt 10 évben valamennyi ezzel kapcsolatos feladat teljesítését sikeresen végrehajtották, számos természeti érték megőrzésre, növelésre került.
Az általa irányított erdészetet egyfajta mintagazdasággá tette, ahol az erdőkkel és erdőgazdálkodással szemben támasztott összes követelménynek igyekeznek a legmagasabb fokon megfelelni. Mestere az előrelátó tervezésnek, a stratégiai gondolkodásnak, a többféle érdek között egyensúlyozó, kompromisszumos megoldásoknak, az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásnak. Vezetése alatt a Győri Erdészet változó körülmények között is a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. legstabilabb, legmegbízhatóbb bástyájaként működik.
Szabadidejét családtagjai, szerettei társaságában természetfilmezéssel, vadászattal tölti, mely tevékenységek során gyakorlatilag ugyanazokat a területeket járja be hétvégén és éjszaka, mint ahol hivatását gyakorolja munkaidőben. Közben szakmai megállapításokat tesz, ellenőrzéseket végez, figyeli az erdészeti beavatkozások hatásait, ezáltal hihetetlen mélységű, átfogó képpel rendelkezik a Győri Erdészet teljes működési területéről.
Szerencsés embernek mondja magát, akinek az egész életútja alatt az alázattal végzett munkája, hivatása, a hobbija is egyben.
Kapcsolódó cikkeink: