Körforgásos gazdaság vs. gazdasági változás – Fókuszban a „megújító ipar” címmel rendezett konferenciát a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma. Gömöry Árpád az ipari szereplők képviseletében arra hívta fel a figyelmet az egyik panelbeszélgetésen, hogy a fogyasztók még azelőtt tájékoztatást kellene, hogy kapjanak a kiszemelt termék teljes életciklusáról, újrahasznosíthatóságáról, mielőtt a kosarukba teszik.
„Az a fajta körforgás, körkörösség, ami a természetben évmilliárdok óta teljesen természetes, a gazdaságban még ma is újdonságnak ható lehetőség” – mondta bevezetőjében Dr. habil Szigeti Cecília tanszékvezető egyetemi docens, a szakkollégium programigazgatója, és két akadémikust is köszöntött a plenáris ülésen. Bélyácz Iván professzort, az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának (KGOÁB) elnökét (PTE), és Popp József professzort, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánját, a KGOÁB alelnökét. Hozzátette, hogy a hallgatók mindig a saját érdeklődési körüknek megfelelően választják ki a konferencia témaköreit. Tavaly a város fejlődéséről beszélgettek, idén a gazdaság jövője került terítékre.
Dr. habil Papp Ilona, a Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntőjében elmondta, hogy a mai világban sajnos még sok minden ellentmond a tudatosabb szemléletnek. A mobiltelefonját hozta példának. Hiába szeretné megtartani ugyanis a kifogástalanul működő készüléket, a technológiai változás kikényszeríti a gyors cserét.
Dr. Popp József akadémikus szerint is probléma, hogy a tartós fogyasztási cikkek élettartama nagyon röviddé vált. Nem teszik érdekeltté a vállalatokat abban, hogy hosszú élettartamú termékeket állítsanak elő. Egyszeri fogyasztásra épülő társadalomban élünk.
Az EU-ban a fogyasztási cikkek hatvan százaléka hulladéklerakóba kerül. Negyven százalékát megsemmisítik, vagy részben újra hasznosítják.
Kontinensünkön a gépkocsik élettartamuk 92 százalékban állnak és csak nyolc százalékában mozgunk velük. Az összes gépkocsi öt százaléka tartózkodik egy időszakban az utakon, miközben 1,5 százalék parkolóhelyet keres, egy százalék dugóban áll. Európában az összes irodaház területének negyven százalékát használják ki fő munkaidőben, parkolóházaik fele üresen tátong, mutatott rá az anomáliákra a professzor.
Bélyácz Iván akadémikus elmondta, hogy társadalmunkban a fő áramlatot még mindig a lineáris gazdaság jelenti a jól ismert attribútumaival. „Mi arra vállalkoztunk, hogy a körforgásos gondolatot vizsgálva, népszerűsítve, egyre többekhez eljuttatva foglalkozzunk ezzel az aktuális kérdéssel. Olyan problémával kerültünk szembe, ami lehet, hogy a közeljövő egyik igen súlyos kérdése lesz: a klímaválság miként függ össze a körforgásos gazdasággal? Van-e a körkörös oldalon megoldás, támpont a klímaválság kérdéseire? Rendkívül sokágú ez a kapcsolat, és úgy érzem, az utolsó órában vagyunk, amikor még érdemes foglalkozni ezzel” – hangsúlyozta a professzor.
Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens (SZIE), a KGOÁB titkára elmondta, hogy a körkörös gazdaságban azt a lehetőséget vizsgálják, hol, hogyan, mikor lehet megtakarítani nyersanyagot, energiát.
Lokális piaci alapú struktúráról van szó, ami próbálja lerázni magáról a globális rendszereket. Olyan értékteremtő struktúráról, ami úgy akar növekedési pályán maradni, hogy ne okozzon további környezetszennyezést, miközben a hatékonyságra és a kapacitások kihasználására is törekszik.
A legsummásabb vélemény a „Circular economy”: a fenntartható ipari rendszerek fejlesztési irányai és ezek gazdasági aspektusa (változás vagy átalakulás?) című panelbeszélgetésen hangzott el. Gömöry Árpád (BÜCHL Hungaria) szerint még a vásárlás előtt fel kellene hívni a fogyasztó figyelmét arra, hogy mi történik az általa kiválasztott termékkel, miután megunta, tönkrement, eldobta. Hogyan lehet visszaforgatni a természetbe? A mobilokat például jellemzően Kínában gyártják. Ott viszont lehúzták a rolót, és ma már szigorúan tilos visszavinni a hulladékot. Ki, mikor, hogyan fogja a lítium akkumulátorokat ártalmatlanítani? Milyen hatással lesznek ezek az üzemek az ott dolgozókra és a környezetre?
A szakember kifejtette, hogy Németországban a kétezres évek közepén megszüntették a hulladéklerakókat. Építettek ugyanakkor hulladékégetőket. Ha nem tudják újrahasznosítani a hulladékot, legalább megpróbálnak energiát kinyerni belőle. „Jelenleg mit tesz a világ nagy része ezzel az energiával? Elássa. Remélem, a jövőben megtalálják azt, amit eddig elástak, és most is elásnak, és újrahasznosítják majd, mielőtt teljesen elszennyezné a felszín alatti vizeket. Remélem, hogy a világ szegényebb felében is sikerült megoldani ezt a kérdést” – osztotta meg aggodalmait a szakember.
Forrás: SZEhírek, Nyerges Csaba