A Széchenyi István Egyetem könyvtárosa, Hegedüs Péter (Kobold) mintha a Titkok könyvtára moziból lépett volna elő. Kedvenc kutatási területe a politikai gyilkosságok. „Középkori bulvár” stílusban írja ismeretterjesztő cikkeit, amelyekből csaknem ezerötszáz jelent már meg a hazai sajtóban. Belekóstolt a boszniai háborúba, ugrott ejtőernyővel, most pedig éppen Zanzibárba készül búvárkodni. Igazi kalandor, de a tudós fajtából.
Már az is különleges, ahogyan a győri egyetemi könyvtár lett az első munkahelye. Hegedüs Péter a rendszerváltás előestéjén, a nyolcvanas évek második felében gimnazistaként politikai akciókba fogott osztálytársaival. Csínytevésnek gondolták akkor, mégis előfordult, hogy elvitték, és a politikai rendőrséggel farkaszszemet nézve töltötte az éjszakát. Nem is felvételizhetett azonnal a felsőoktatásba. A KTMF könyvtárában kapott menedéket, ott tudott elhelyezkedni, és a nagy tekintélynek örvendő Ottovay László szárnyai alatt tanulta ki a szakmát. A történelmet pedig még kazinczysként Szelőczei Miklós tanár úr szerettette meg vele, és ez a szenvedély élethosszig elkíséri. Nővére is tanárként végzett, és amikor már engedték, ő is történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát.
„A húszas éveim leginkább különböző kalandokkal teltek. Volt úgy, hogy egy görögországi út után hazafelé belekeveredtünk a boszniai háborúba, és tanklövedékek csapódtak be körülöttünk. Később, Egyiptomban egy tűzhalba léptem, műteni kellett. Sok mindent kipróbáltam fiatalon az élet értelmét keresve, és faltam közben a történelmi témájú könyveket. Egyik ismerősöm vetette fel, hogy a rengeteg felhalmozott ismeretet és kalandot megpróbálhatnám kiírni magamból. Akkoriban, 1995-ben gyilkolták meg Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt, és a tudósításokhoz kötődő statisztikákban több pontatlanságot felfedeztem. Arra gondoltam, hogy érdemes lenne összeállítani egy politikai gyilkosságokat feldolgozó sorozatot. Királyokat, miniszterelnököket, államfőket, kit, mikor, miért gyilkoltak meg” – idézi fel a kezdeteket Hegedüs Péter.
Az ötletet aztán tettek követték. Az Országos Széchenyi Könyvárban hosszú napokat töltve állított össze 1900 politikai gyilkosságra, merényletre kiterjedő adatbázist, ami aztán abban a bizonyos középkori bulvár stílusban megírt ismeretterjesztő cikkek alapjául szolgált. A politikai gyilkosságok mellett foglalkozott iskolai lövöldözőkkel, katasztrófákkal, sorozatgyilkosokkal. Amikor pedig időnként már ellepte a sok vér, átváltott híres nők életének feldolgozására, sőt, megírta a remény meséjét is beteg gyerekeknek. Írói pályája kezdetén barátjával, Szabó Zoltánnal közösen jegyezték a cikkeket, könyveket, azután szerzőként különváltak, de a barátság megmaradt.
„A középkori bulvár azt jelenti, hogy az ember nem arra koncentrál például, hogy VIII. Henrik hogyan alapította meg az anglikán egyházat, hanem arra, hogyan fejeztette le feleségeit, és milyen betegségei voltak. Mindig érdekesen, könnyen olvashatóan, mégis hitelesen írom meg a történeteket. Az a célom, hogy az emberek ezeken keresztül megszeressék a történelmet, és egyre jobban beleássák magukat” – mondja a Széchenyi-egyetem könyvtárosa, aki jó szakemberhez méltóan precízen archiválja otthonában az eddig megjelent cikkeit. Csaknem ezerötszázat. Közülük sokra a legnépszerűbb országos hetilapok, magazinok is vevők voltak. Több tematikából pedig könyv is készült, például a királyok magánéletéről, vagy Győr történetéről. A remény meséjéből hangoskönyv is született. Az amerikai elnökök elleni merényleteket feldolgozó kötet pedig kiadás előtt áll.
“Lokálpatriótának lenni nem csupán annyit jelent, hogy büszkék vagyunk magyarságunkra, és fennen hangoztatjuk lakóhelyünk iránti elkötelezettségünket. Sokkal inkább azt, hogy ismerjük városunk történetét, kulturális emlékhelyeit, híres szülötteinek életét és munkásságát.”
Részlet Hegedüs Péter – Szabó Zoltán: Vaskakas is talál szelet című könyvének előszavából.
Bár tériszonya van, kipróbálta az ejtőernyőzést is.
A szellemi leterheltség ellensúlyozására ma is ott vannak Hegedüs Péter életében a kalandok. Kipróbálta az ejtőernyőzést, a vadvízi evezést, rendszeresen síel, megvan a nemzetközi búvárvizsgája, és Zanzibárba, Egyiptomba készül merülni. A sárkányhajózás pedig élete szerves része lett. Versenyzőként is rendszeresen hajóba ül, volt Európa- és világbajnokságon, emellett az egyetemi csapatot vezeti. Letette a felsőfokú edzői és sportdiplomáciai vizsgát. Most pedig, hogy betöltötte ötvenedik évét, a következő ötvenet sem úgy képzeli, hogy ül a hátsóján és elmereng a múlton. Egyébként könyvtárosként sem egy irodában ülő típus. Kifejezetten szeret diákok között, olvasószolgálatban lenni. Azt mondja, kétféle küldetéstudta van. Az egyik, hogy leszoktassa a fiatalokat a dohányzásról. A másik pedig egyféle kiállás, hogy legyen, maradjon érték a tudás.
„A szépirodalom olvasása azért fontos, mert a szellemi, érzelmi töltekezésen túl megtörténik az a csoda az emberrel, hogy kritikával tudja nézni a világot. Attól kezdve már nem lehet neki beadni mindenféle maszlagot, mert elkezd gondolkodni. És ez nagyon fontos. De ugyanez a helyzet a képzőművészettel. Sokkal színesebbé teszi a világunkat. Az ismeretterjesztő irodalmat pedig azért ajánlom, mert valamiben mindenki tehetséges. Nem biztos, hogy ez egyébként tudatosulna benne. Nekem óriási szerencsém volt a tanáraimmal, először a biológiában, az élővilág megismerésében mélyedhettem el a segítségükkel, azt követően a történelemben. Egy-egy szakterület szenvedéllyé válhat, tovább mélyítve a tudást és erősítve a magabiztosságot” – vallja Hegedüs Péter.
Az egyetem kalandos életű könyvtárosa most éppen YouTuberként akarja kipróbálni magát, és vidám, vicces, népszerűsítő videókat készíteni a könyvtárról. A merényletek feldolgozását pedig az ismeretterjesztő cikkek mellett dokumentumfilm-sorozatban folytatná tovább. A digitális kor legmodernebb helyszínelési technikáit ötvözné az elmúlt idők gyilkosságainak elemzésével.
Középkori bulvár lesz a javából, a képernyőn is.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem