Győr-Moson-Sopron vármegyében is jelentős változásokat eredményezett az elmúlt évtized. A vármegyében a lakosok száma 2011-hez képest 4,5 százalékkal 468 ezer főre nőtt - derül ki az ingatlan.com új elemzéséből, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Győr-Moson-Sopron vármegyei lakáspiacon bekövetkezett változásokat, valamint ismerteti azt is, hogyan változtak 2018-hoz képest az átlagos lakóingatlan-árak a kínálati piacon.

Az országos trendekről Balogh László gazdasági szakértő azt mondta: “A 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak.

Az országos lista élén a vármegyei lakáspiac

Győr-Moson-Sopron vármegyében a lakóingatlanok száma 11 százalékkal 209 ezerre emelkedett az előző népszámláláshoz képest. Ez az eredmény kiemelkedő: Budapesten és a vármegyékben sem volt ehhez fogható növekedés 2011-hez képest. Az adatok szerint idén július elején összesen majdnem 6600 eladó lakóingatlan szerepelt a kínálatban. Az átlagos négyzetméterár júliusban 669 ezer forint volt, ami 110 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. A vármegyeszékhelyen, Győrben az átlagos négyzetméterár 125 százalékkal 755 ezerre nőtt. A vármegyeszékhely agglomerációs övezetbe tartozó települései közül Győrzámolyban 155 százalékkal 717 ezer forintra, Győrújfaluban pedig 177 százalékkal 882 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. 

Az is kiderül az elemzésből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Sopronban például 88 százalékkal 750 ezer forintra, Mosonmagyaróváron 128 százalékkal 708 ezer forintra, Csornán pedig 174 százalékkal 461 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai. 

A vármegye a helyi ipari termelés országos átlagot meghaladó szintje miatt gazdaságilag kedvezőbb helyzetben lévő országrészek közé tartozik. Továbbá az ingázók, valamint az egyetemisták nyújtotta kereslet ugyancsak pozitív hatással van az ingatlanpiacra. Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a 2011 és 2022 közötti években a vármegyében nőtt a lakások átlagára és élénk volt a piac. 

Balogh László beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást.

Illusztráció: depositphotos.com