A kánikulai a napok különösen megviselik nemcsak egy beteg ember szervezetét, hanem az egészségeseket is, ezért fontos, hogy a hőség ellen mindenki megfelelően védje magát.

Hőszabályozás

Testünk hőmérséklete közel állandó. Ezt az agyban található hőszabályozó központ biztosítja úgy, hogy a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban legyen. A hőleadás a bőrön keresztül történik hősugárzás és párologtatás révén. Magasabb hőmérsékleten  a párologtatás  a hőleadás fő módja izzadás formájában a bőrön át. Ebből következik, hogy egyes betegségek, melyek során a verejtékezés akadályozott, növelik a rosszullétek esélyét: elhízás, bőrbetegségek, alultápláltság, kiszáradás, szívelégtelenség, bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók, allergia elleni gyógyszerek) szedése, és az alkoholfogyasztás. Nagy melegben óránként akár 1 liter folyadék is elpárologhat, ezért a legfontosabb teendő a folyadék folyamatos pótlása. Naponta legalább két-három liter folyadékot kell meginni. Legjobb a szénsavmentes ásványvíz, mely az izzadás következtében elveszített sókat is tartalmazza, de hűtött tea, gyümölcslé, paradicsomlé  is megfelelő. Akkor is muszáj inni, ha nem szomjas az ember.

Étkezzünk egészségesen

Nagy melegben az étvágy csökken. A kalória- és zsírdús, fűszeres ételek fogyasztása mindenképpen kerülendő, mert fokozzák az izzadást. Naponta inkább többször együnk keveset, könnyen emészthető ételeket. Reggelire sovány felvágottat, zsírszegény tejet, túrót és sajtot, müzlit, kefirt, joghurtot, gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot javasolnak a dietetikusok. Meleg levesek helyett javasolt a hideg gyümölcsleves, csirkéből, pulykából és halból készített, párolt vagy roston sült ételek fogyasztása a zsírban vagy olajban sültek helyett. Köretnek párolt zöldség, rizs vagy főtt burgonya ajánlott.

Védekezzünk hatékonyan

Délelőtt 11 és 15 között lehetőleg ne menjünk ki a tűző napra. Világos színű, pamutból készült ruházat, idősebbeknek hosszú ujjú ing viselése javasolt, szemünket védjük UV-szűrős napszemüveggel. A lakásban vagy a munkahelyen a klíma ne legyen 28 fok alatt, mert a nagy hőmérséklet- különbség megterhelő. Az autó klímáját se állítsák emiatt 20 fok alá. Az autóban utazáskor legyen folyadék. Napozáshoz először magas (kb. 30-as) faktorszámú védőkrémet használjunk, melyet fokozatosan lehet csökkenteni 20-as, 8-as erősségűre, természetesen ez  bőrtípustól  is függ.

Napszúrás esetén

A fejet  ért közvetlen napsugárzás hatására alakul ki, tünete lehet fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, egyensúlyzavar.  Egy elsötétített szobában jó hatású a pihenés, hideg vizes borogatás, bőséges folyadékfogyasztás, így rendszerint 1-2 nap alatt helyreáll a szervezet működése.

A szívbetegek vigyázzanak!

Szív-érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények – például egy-egy gyors lehűlés, nagymértékű felmelegedés – ugyanis viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Az érintettek ilyenkor fáradékonyabbak, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödémahajlam, a nehézlégzés. Egyes megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.