„Semmi más feladatunk nincs, mit a legjobbaknak lenni” – fogalmazott Kiss János, a 40 éves Győri Balett igazgatója a szombati budapesti premier előtt. A szó valósággá lett, a társulat bemutatója célba ért, teltház és kitörő taps fogadta a Nemzeti Táncszínház első premierjét, Velekei László új koreográfiáját, a Passage-t.
Pénteken avatták fel hivatalosan, szombat este pedig már birtokba is vehette a nagyérdemű a táncművészet új otthonát Budapesten. Óriási megtiszteltetés mindannyiunk számára, hogy az első premier előadásra a Győri Balettet kérték fel. „Premier előtt vagyunk még, mindannyian nagyon izgulunk” – mondta a házigazda Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója. „Ma van az a pillanat, amikor ebben az új, lenyűgöző térben fogadhatjuk a közönségünket, és itt a Győri Balett produkciójával útjára indul az évad legnagyobb rendezvénysorozata, a Budapest Táncfesztivál. Az itt fellépő társulatok egyik csillogó ékköve a jubiláló győri társulat” – tette hozzá.
Túlzás nélkül állíthatjuk történelmi ez a bemutatkozás, hiszen nemcsak egy új kulturális intézmény létrejöttét ünnepelheti a közönség, hanem egy bravúros előadás megszületését is. Nos, erre sokan voltak kíváncsiak, több győri ismerős arcra bukkanhattunk a Nemzeti Táncszínház impozáns fogadóterében. Az előadás előtt Kiss János igazgató fogadta a folyamatosan érkező gratulációkat a szakma és a sajtó képviselőitől, valamit a hazai és külföldi kritikusoktól. „Ez egy történelmi pillanat, hiszen a magyar nemzetnek lett egy táncszínháza, ami Európában is egyedülálló. Ez nem más, mint a hazai táncművészet megbecsülése” – vallotta őszintén a balettigazgató.
Mint ismeretes, a Nemzeti Táncszínháznak a 2001-es alapításától kezdve a 2014-es kiköltözéséig a Budai Várban álló, egykori Karmelita kolostor adott otthont. Amikor elindult a várbeli épület miniszterelnöki irodává való átalakítása, új hely után kellett nézniük. Négy év után lelt most otthonra a hazai táncszakma és a közönség is. A ZDA – Zoboki Építésziroda tervezte új budai épület átmenetet képez a múlt, a jelen és jövő közt. A Millenáris Parkban található kortárs építészeti alkotás könnyed eleganciája mögött fellelhető az egykori Ganz-telep transzformátorgyári csarnokának ipari elemei is.
Együttműködés, ez is lehetne a mottója a Nemzeti Táncszínháznak. A cél az volt, hogy az épület minden szempontból kiszolgálja a táncosok és a közönség igényeit, így a tervezőiroda a kezdetektől fogva együttműködött a szakmával. Az új táncszínház befogadó intézményként közel negyven hazai társulattal kooperál, kitétel volt, hogy a tereket rugalmasan és kreatívan tudják variálni és használni. Repertoárjukban megtaláljuk a néptáncon át a klasszikus balett, a társastánctól a kortárs előadásokat, valamint az interaktív gyermekbemutatókat is.
A Győri Balett premierje a 368 fős nagyteremben zajlott, ami az épület központi eleme, itt is fontos szempont volt, hogy minél sokrétűbb funkciónak tudjon megfelelni. A 21. századi igényeket kiszolgáló színpad technológia mellett, a nézőtér is szabadon alakítható.
Szombat este, tehát nemcsak egy épület „üzembe helyezésénél” bábáskodhattunk, de egy új mű megszületésénél is, ami szintén egy koprodukció eredménye. Velekei László koreográfiája egy mestermű, Beethoven VII. szimfóniájára készült el, amit a Liszt Ferenc Egyetem Zenekara adott elő, Ménesei Gergely vezényletében.
A Harangozó-díjas koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetőjének alkotásaiban mindig az egyéni tettek és a társadalmi megítélés között feszülő ellentétek jelennek meg. A tavaly bemutatott PianoPlays-ben az örök emberi témát, a szerelmet választotta, Liszt és Wagner zongoraműveire. A Budapest Táncfesztivál közönségét lenyűgözte Balázs János, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kísérete, a zene és a tánc harmóniája, finomsága, már ahogy felhangzottak az első taktusok mindenkit elvarázsolt ez a tökéletesség.
A szünetet követte az új darab, a Passage bemutatója. A kifejezés maga átkelést, átmenetet és folyamatot jelent. Velekei koreográfiája nem más, mint az uniformizálódás kritikája, középpontba állítva egy lányt, aki bár nem akar részt venni a társadalmi képmutatásban, még sincs elég ereje, hogy önmagáért kiálljon. A művet Beethoven VII. szimfóniája ihlette, a balett mély érzelmeket és fontos gondolatot közvetít. A leheletfinomságú történet egy meghökkentő csavarral is szolgál. A Harangozó-díjas Gyurmánczi Diána, Luigi Iannone és Jekli Zoltán szólótáncai mindenkit lenyűgöztek és ámulatba ejtettek. A Győri Balett ezennel letette névjegyét az új Nemzeti Táncszínházban. A premiert óriási taps és ováció fogadta, és az a többlet, az a megható pillanat, amit csakis egy győri érezhetett a zsúfolásig telt nézőtéren.
A Győri Balett Passage című előadásáról korábban ITT írtunk. Az itthoni közönség a társulat új darabját, júniusban a 15. Magyar Táncfesztivál nyitónapján láthatja, a Győri Filharmonikus Zenekar kíséretében.
Farkas Mónika
Fotó: Nemzeti Táncszínház, Ambrus László