Albert Nóri szülésfelkészítő tréner, gyermekágyi dúla szerint az apává válás lélektani értelemben „nehéz munka”, amit tudatos tervezéssel könnyebbé lehet tenni.
Fizikai értelemben ugyan nem lehet várandós egy férfi, de nagyon sokat számít a leendő családnak, ha minél korábban és minél jobban részt vállalhat a babavárásban. A társadalmi változások új lehetőséget kínálnak arra, hogy a baba tervezésétől vagy a terhesség kezdetétől együtt készüljön a családi életre nem csak a leendő édesanya, hanem a férfi is lehetőséget kapjon a „legnagyobb csoda” ékezéséig tartó időszakban.
„A szülővé válásra fel kell és lehet készülni” – mondja Albert Nóri szülésfelkészítő tréner. A férfiak többségénél a gyermekvárás nem kizárólag csak a boldogságról szól, hanem a kétségbeesés is gyakran tapasztalható az esetükben. Felmerülnek kérdések is, amelyekre nem tudják a választ azonnal: Vajon jó férj maradok, jó apa leszek-e, szükség lesz-e rám a terhesség alatt, tudok-e és hogyan segíteni a páromnak, hogyan tudom bizonyítani alkalmasságomat az apaságra?
A társadalmi elvárások és a neveltetés is közrejátszik abban, hogy a férfiak számára a bennük felmerülő kérdések ismeretlenek, azokról beszélni pedig sokszor elképzelhetetlen számukra. Válaszokat várnak önmaguktól és párjuktól, de szakemberek is segíthetnek a kétségek eloszlatásában. Ma már rengeteg lehetőség is van az előző évtizedekhez, évszázadokhoz képest, hogy a férfiak az édesanyákkal egyenrangú félként vegyenek részt a várandóság és a gyermekágyi időszakban. Egymást erősítve, egymást támogatva és előre tervezve, megbeszélve a rájuk váró változásokat, igazi családi harmóniává alakíthatják az előttük álló, és meg nem ismételhető időszakot.
Ehhez azonban a leendő szülőknek tenni kell. Albert Nóra szerint a legfontosabb a megerősítés, el kell fogadtatni saját magunkkal azt, „hiszem, hogy képes vagyok rá”.
Nem csak a férfiaknak kell önmagukban elrendezni az új szerepre való felkészülést, hanem a kismamáknak is erősíteni kell bennük azt, nagyon sokat tudnak segíteni egészen apró dolgokkal is, hogy a változást boldogságban és ne kétségbeesésben éljék meg.
A nő számára a várandóság és a szülés beavató és feldolgozó tevékenység a tréner szerint. Közös munka is egyben, ahol a férfiak a támaszok, az elsődleges segítők lehetnek. Sokat változott a világ, eltűntek a többgenerációs családok, a fiatal párok sokszor távol élnek a leendő nagyszülőktől, így a várandós nők legfőbb segítőjévé sok esetben a férfiak léptek az első helyre. Ezt mutatja az apás szülések növekvő száma, amely nem kötelező, inkább újabb támogatást nyújtó lehetőség a leendő édesapák számára. A gyermekszületés előtti hónapokban a legfontosabb a leendő szülőknek a felkészülés a rájuk váró feladatokra, a gyermeknevelésre, a családdá válásra. „Minden változik, az állandóság és biztonságérzet megrendül, női és férfi életfordulónak is nevezhetjük” – összegzi a közel 40 hét izgalmát Szalai Nóri.
A férfiak ezalatt az idő alatt olyan képességeket ismernek meg magukban, amelyek a kismamát is megerősítik abban, jó apává válik a társa. De nem csak a felkészülés időszaka ez, hanem a támogatásé, segítésé is. A fiúból apa lesz, egyre nagyobb felelősséget érez leendő családja iránt, védelmezi és figyelemmel kíséri párját a terhesség ideje alatt. Többségük az ultrahangos vizsgálaton vagy a szülést felkészítő tanfolyamon is részt vesz, így még korábban szövődnek a kötődés láthatatlan szálai a magzathoz. Ezért is az egyik legmeghatározóbb pillanatnak élik meg a férfiak szülés előtt, amikor párjuk hasára tett kézzel érzékelik születendő gyermekük első mozdulatait.
Testi és lelki támaszt nyújtva, párjával megosztva a gondolatokat, a tervezgető időszakban elvégzendő feladatokkal hatékonynak és hasznosnak érezheti magát a férfi a kilenc hónap alatt. A szülés, majd a gyermekágyi időszak tovább erősítheti benne a védelmező és felelősségteljes családfő szerepét. Különös hangsúlyt kap ilyenkor az is, milyen viszonyban volt a saját édesapjával, vagy követendő példát lát benne, vagy éppen az ellenkezőjét szeretné tenni saját gyermekével, mint amit otthon megtapasztalt gyermekkorában.
A férfiak nem is oly régóta lehetnek jelen a szülésnél, ami évezredek óta a női lét, az életadás örömünnepének számít. Az 1950-es évektől kerültek kórházba a szülő nők, addig otthon bábaasszonyok segítették világra a babákat. Közel harminc éve mehetnek be a férfiak a szülőszobába, hogy legfőbb támaszai legyenek a nőknek. „Az együtt szülést persze nem szabad erőltetni, mert a szülésbe mindenki bevonódik érzelmileg – mutat rá Albert Nóri, aki maga is háromgyermekes édesanya. – ”Ha a férfi nem akar jelen lenni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nekünk sem lenne jó a jelenléte.”
Családtagok, szakemberek tanácsai, szakirodalom olvasása, sok minden hasznos lehet egy férfi számára, de az élet azt bizonyítja, hogy a felmerült rengeteg kérdés megválaszolásra kerül bennük, ha először tarthatják kezükben gyermeküket, ha a síró apróság a vállukon vagy ölükben megnyugszik, és attól kezdve minden „újszülött” apuka büszkén lépegetve elindul a szülővé válás rögös-boldogságos útján.