Mindig is felnéztem azokra, akik azon túl, hogy bátran fordulnak szembe a sors kihívásaival, még arra is marad erejük, hogy sorstársaiknak segítsenek. Tremmelné Kovács Nóra férjével, Ferenccel együtt, 2012-ben hívta életre az Egy a Világunk Alapítványt, hogy támaszt nyújtsanak súlyosan halmozottan sérült lányuknak és társainak.

Kovács Nóra Zsirán töltötte a gyermekkorát, és bár édesanyja révén hamar belecsöppent a segítők világába, később mégsem ezt a hivatást választotta. „Édesanyám ápolónőként dolgozott a Zsirán található Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthonában. Saját tapasztalataim alapján, fontos a szemléletformálás már fiatal korban. Ha gyerekként ebbe csöppensz bele, akkor felnőttként természetes lesz” – magyarázza az Egy a Világunk Alapítvány alapítója, akinek Zsiráról Sopronba vezetett az útja, majd a középiskola után Budapest felé vette az irányt, ahol az egykori Államigazgatási Főiskolát végezte el.

Férjével, Tremmel Ferenccel Sopronból már együtt indultak a fővárosba, ahol a diploma megszerzése után még évekig laktak, és a kislányuk, Zsófi is ott született. „Már születésekor megkaptuk a diagnózist, hogy a kislányunk súlyosan, halmozottan sérült. Bár akkor nem tudtuk, hogy ez mit jelent” – hangsúlyozza Tremmelné Kovács Nóra, majd hozzáteszi: „Egy konduktor nyitotta fel a szemünket és magyarázta el, hogy ez milyen hatással lehet a családunk jövőjére.”

A család számos terápiát kipróbált, és rendszeresen járt a Pető Intézet foglalkozásaira. Bár 2006-ban Győrújbarátra költöztek, a győrújbaráti időszámítás számukra 2009-ben kezdődött, hiszen 2006 és 2009 között Zsófi a Pető Intézet óvodájában volt hétfőtől péntekig, ahová természetesen a szülei is elkísérték. Zsófi ma már a Bárczi-iskolába jár hetente húsz órában, a család pedig az évek alatt számos sorstárssal találkozott Győrben és környékén is. „Az alapítvány elindulásához a hittanórák is hozzájárultak, amelyet Bartók Ferenc atya tartott, és aki máig segíti munkánkat. A kislányom az órákra is rendszeresen járt, és a hittantáborba is elvittük, ahol az élet összehozott minket Fejes Tímea gyógypedagógussal, aki Pulai Nikolettával együtt az alapítvány nyári táborának vezetője, de más programokon is számíthatunk rájuk” – meséli az Egy a Világunk Alapítvány alapítója.

„Súlyosan, halmozottan sérült gyerekeket, fiatalokat nevelni huszonnégy órás készültséget jelent. Pontosan ismerem a feladatokat és az igényeket” – mondja Tremmelné Kovács Nóra, aki délutánonként otthon végez terápiás foglalkozást lányával, majd az alapítvány ügyeit intézi.

„Negyedik éve rendeztünk nyári tábort, idén már tizenkét kerekes székes gyereket fogadtunk, ami ugyanennyi felnőttet és ép gyermeket is jelent. Harmadik éve tartottuk Győrzámolyon, és nemcsak a település támogatását élvezzük, hanem a Győri Tankerületi Központ is mellénk állt. Magánemberek és helyi jótékonysági szervezetek is segítenek minket, és az adó egy százalékának felajánlása is évről évre emelkedik” – emeli ki az alapítvány alapítója.

Tremmelné Kovács Nóra úgy látja, sok olyan téma van, amiről többet kellene beszélni, mert senkitől sem várhatjuk el, hogy ismerje a másik álláspontját vagy helyzetét. „Ilyen például a mozgáskorlátozottak számára kialakított, maximálisan felszerelt mosdó, ami hatalmas segítség, de a súlyosan halmozottan sérült emberek esetében sokkal kevésbé tudja betölteni a funkcióját” – emeli ki Tremmelné Kovács Nóra, majd hozzáteszi: „szerintem az egyik legfontosabb, hogy az emberi méltóságunkat minden körülmények között megőrizzük, és jelen legyünk a társadalomban a lehető legtermészetesebb módon”. Ez segítheti, ahogy ő fogalmaz, a kacifántos gyerekek elfogadását és beilleszkedését.

A „kacifántos” gyermeket nevelő családok egymásra és az alapítványra is számíthatnak a mindennapokban. Persze minden nem megy elsőre, így a szülőktől nagy és folyamatos odafigyelést igényel a nevelés.

„Az élet sok mindenre megtanít, de a legtöbbet a lányomtól tanulok. A szeretet, ami belőle árad, leírhatatlan, és egy pillantásából minden kiolvasható.”