Tíz év alatt az informatika önálló tudományterületévé vált a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát a győri Széchenyi István Egyetem két tudósa, Baranyi Péter és Csapó Ádám dolgozta ki. Ez az új terület motiválta az egyik legrangosabb magyar kezdeményezésű nemzetközi tudományos konferenciasorozatot.

Több mint száz előadó vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben rendezett meg Nápolyban a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományos Doktori Iskolája. Professzor Baranyi Péter, a doktori iskola vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az eseményt – amelynek angol elnevezése IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications – az amerikai székhelyű IEEE, a világ egyik legnagyobb műszaki tudományos társasága is szponzorálja. Ennek megfelelően a konferencia minden tudományos közleményét szigorúan bírálják különböző országok egyetemeinek és kutatóintézeteinek professzorai, és csak ezután jelenhetnek meg az IEEE online tudományos publikációs adatbázisban. A konferenciasorozat 2010-ben Tokióban kezdődött, és többször rendezték Magyarországon is.

„A kognitív infokommunikáció új szemléletmódja valójában nagyon egyszerű: azt állítjuk, hogy ember és gép vagy számítógép kapcsolatának határvonala egyre elmosódottabb, s ezért az ezt vizsgáló koncepciókat muszáj újragondolni. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten megjelenő egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy sokszor már nem érdemes az elemeit szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát. Ez már egy »új ital, egy koktél«. Azt is mondhatjuk, hogy új típusú ember született, akinek már a mentális felépítése, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyrészei is másképp fejlődnek ki az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki Baranyi Péter.

A professzor felidézte, hogyan jutottak el idáig. Miután ketten hosszú idő alatt, nagy munkával kidolgozták a kognitív infokommunikáció elméletét, 2010-ben rendeztek egy konferenciát Tokióban, ahová meghívták a kapcsolódó tudományterületek jeles tudósait. A japán fővárosban kiderült, hogy ennek a koncepciónak, szemléletmódnak van helye és létjogosultsága. Az azóta eltelt években egyre többen kezdtek foglalkozni vele, s cikkeikben, tanulmányaikban mind többen hivatkoztak a Széchenyi-egyetem két kutatójának munkáira.

„A kognitív infokommunikáció egy évtized alatt önálló tudományterületté vált, mint amilyen például a matematikában az algebra. Ezt az is bizonyítja, hogy időközben számos alterülete alakult ki, amelyek más, korábbi területeken nem vagy csak nehezen tudtak volna megszületni – például a szocio-kognitív infokommunikáció, a mathability vagy az info-experience. Egyre többen foglalkoznak vele a mesterséges nyelvészetet, a mesterséges intelligenciát, a virtuális valóságot, a jövő internetet, a humanoid robotokat, az ipar 4.0-t, a big datát kutatók közül is. A nagy öröm számunkra az, hogy ezek a tudósok úgy érzik, hogy otthonra leltek e tudományág révén, ahol a különböző területek együtt beszélhetnek arról, hogy nem az ember és az egyéb összetevők közötti interakciókat akarják vizsgálni, hanem az egészet mint egy entitást” – hangsúlyozta Baranyi Péter. Hozzátette: a mostani konferencián kiváló, áttörő eredményeket bemutató előadások hangoztak el számos területtel, többek között a mesterséges intelligenciával, a robotokkal és a virtuális valósággal kapcsolatban. Utóbbiban a Széchenyi-egyetem a 3D-s MaxWhere oktatási rendszerrel nyújt kiemelkedőt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kognitív infokommunikációnak Magyarországon a győri univerzitás az otthona, ahol olyan laboratórium és kutatócsoport is létrejött a témában, amely hazánkban fajlagosan az egyik legmagasabb nemzetközi impaktfakttal, azaz nemzetközi hivatkozással rendelkezik.

Hancz Gábor