A 10 Millió Fa civil közösség faültetési akciót hirdetett november 9-re, amelyet az élet napjának nevezett el. A kezdeményezéshez csatlakozott a Széchenyi István Egyetem is, ahol dr. Földesi Péter rektor és Rosta S. Csaba építész révén egy narancseperfa került a földbe.
A 10 Millió Fa civil közösség Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus kezdeményezésére jött létre néhány hónappal ezelőtt. Célja a legrövidebb időn belül tízmillió fa elültetése Magyarországon, mondván, a Föld – a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel – drámai módon változik, ezért nekünk, embereknek is változnunk kell.
A mozgalom – amelyet már 30 ezernél többen követnek – november 9-ét, a halottak napját követő szombatot az élet napjának jelölte ki, amikor rengeteg helyen fogtak faültetésbe. Az akcióhoz a Széchenyi István Egyetem is csatlakozott, ahol dr. Földesi Péter rektor és Rosta S. Csaba építész, a civil közösség egyik tagja fogott ásót, kapát, és a 34-es sorszámú narancseperfát plántálta el a könyvtár előtti területen.
Sós Eszter aktivista, az egyetem doktorandusza elöljáróban elmondta: azért ezt a helyszínt választották Győrben a csemetének, mert úgy gondolják, hogy a lakosság szemléletformálásában az értelmiség mindig kiemelkedő szerepet játszott, az univerzitás pedig meghatározó szereplője a régiónak.
Dr. Földesi Péter ezt erősítve arról beszélt, hogy az egyetemnek az oktatáson, a kutatás-fejlesztésen túl a harmadik missziója a társadalmi-gazdasági folyamatokban való részvétel oly módon, hogy segítsék az országot, az embereket, s az egész emberiségért is cselekedjenek. Ebbe a szemléletformálás szintén beletartozik. „Azt az üzenetet kell megfogalmazni minden nap, hogy tegyél valamit a környezetedért, a saját jövődért. Sok mindent le lehet cserélni: ha valakinek tönkremegy az autója, elszakad a pólója, vesz egy másikat. De mi van, ha elromlik a Föld?” – tette fel a kérdést, majd az esemény jelentőségét azzal a mondással érzékeltette, miszerint „a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.”
Rosta S. Csaba – aki jelezte, apaként és az egyetem volt oktatójaként van jelen – hangsúlyozta: talán az egyetemi polgárság a legfogékonyabb arra, hogy a civil közösség által képviselt szemléletet továbbvigye, mert a kiművelt emberfők óriási hatással lesznek a környezetükre. Hozzátette: a későbbiekben is szeretnének együttműködni az egyetemmel, például jövő tavasszal, amikor újabb húsz facsemete kerülhet a földbe.
Az elültetett narancseperfához egy emléktáblát is elhelyeztek.
Forrás: Széchenyi István Egyetem/Hancz Gábor
Szerkesztő: Borbély Martina, Pulai Sarolta