A XX. század két jelentős személyiségéről, Habsburg Ottóról és Bibó Istvánról szervezett klubestet az egyetem jogi kara.
„Érdekes intellektuális kísérlet a bibói örökséget Habsburg Ottó gondolatvilágával párhuzamba állítani. Milyen volt az ő Európa-felfogásuk? Ennek megvilágítására kértük előadóinkat. Ezt összekötöttük egy Habsburg Ottó életét bemutató kiállítással, mert úgy gondoljuk, hogy hallgatóinknak sokat tud mondani, mind tanulmányaikban, mind a mai közéletről való gondolkodásukban.” – mondta dr. Smuk Péter, a SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója többek között arról szólt, mekkora utat kellett megtennie az utolsó magyar király fiának, hogy egy 600 éves uralkodóház trónfosztott trónörököséből az Európa Parlament tagjává váljon.
Magyarországra a hazájaként tekintett, s mindent megtett azért, hogy visszaadja az ország öntudatát abban, hogy mindig is Európa része volt. Akkor is, amikor még nem volt az unió tagja. Az igazgató azt is elmondta, hogy öt évvel ezelőtt érkezett Magyarországra a hagyaték, ennek kezelését, digitalizálását, illetve minél szélesebb körben való bemutatását végzi az alapítvány.
Habsburg Ottó Európa ideálja egy olyan több nyelvű, több kultúrájú birodalom, mely érdekei érvényesítésében erős, és a globális hatalmakkal szemben aktív, ha kell, ellent tud állni. Nagyon fontosnak tartotta a szubszidiaritás elvét. Ez egyébként az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésben is szerepel. Röviden azt jelenti, hogy mindent olyan szinten kell elintézni, ahol az a leghatékonyabban tehető és csak olyan döntések kerüljenek magas szintre, amelyeket másképpen nem lehet végrehajtani.
Bibó István Európa-eszméjéről dr. Gyarmati György professzor beszélt a hallgatóságnak, akik maguk is hozzászólhattak a témához.
A beszélgetés után hivatalosan is megnyitották a jogi kar könyvtára előtt elhelyezett tárlatot.
Galéria: Ács Tamás