A Brüsszellel folytatott vitákról, a migrációról, de a nyugdíj kiegészítésről is kérdezte a Jó reggelt Magyarország! műsorvezetője Orbán Viktort pénteken, a Kossuth Rádióban. A gazdasági aktualitásokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: Fejsze kellett, de sikerült lefaragni az inflációt, 2024 pedig a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz.

„Minden olyan kiadás, mint a nyugdíjemelés, első látásra hiányt okoz a magyar gazdaságban, de az élet nem így működik, nem lehet megtenni azt egy életet végigdolgozó emberekkel, hogy azt mondjuk nekik, hogy a racionalitás azt diktálja, hogy mégse kapjátok meg a nyugdíjat, amire számítottatok. Ezt a baloldal szokta csinálni, de mi nemzetben, családban, hazában, emberekben gondolkodunk, ezért mi odaadjuk” – mondta a miniszterelnök a műsor kezdetén. Mint ismertette szeretné, ha az ország büszkeséget érezne, azért mert a nyugdíjemelést végre tudtuk hajtani, ami számos európai országban nem történt meg.

A kormányfő úgy véli, hogy az országra nehezedő inflációs nyomásra adott hagyományos válaszokról kiderült: azok nem alkalmasak az ilyen mértékű pénzromlás kezelésére. A jegybanknak ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett, hiszen nekik bicskájuk van, ehhez a munkához pedig fejsze kellett.

Az év végéig egyszámjegyű infláció lesz, jövőre pedig 5-6 százalék körül alakulhat ennek a mértéke.

“Úgy látom, hogy már augusztusban, de szeptemberben jobban nőttek a bérek, mint az árak. A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben pozitív tartományban van, és a negyedikben is így lesz. A magyar cégek jól alkalmazkodtak az energiaválság helyzetéhez, egyre hatékonyabban termelnek, nőtt a versenyképessége a magyar gazdaságnak az elmúlt évben. 2024 a gazdaság visszaépítésének éve lesz” – emelte ki Orbán.

A háború és annak támogatása kapcsán, valamint a Nyugat elbizonytalanodásáról úgy fogalmazott, Magyarország a kezdetektől másként látta a háborút: „Ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvérháború. A mi érdekünk, hogy ezt a háborút lokalizáljuk, megakadályozzuk, hogy tovább terjedjen. A nyugati országok azonban azt mondták, hogy globalizáljuk!” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy véli a háborút illetően a legrosszabb jelzőket tudja csak használni. „Folyamatos a veszély, hogy egyre újabb fegyvereket vetnek be, ami elérhet bennünket is, bennünket, akik a béke oldalán állnak. A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!” – emelte ki a kormányfő.

Ukrajna uniós csatlakozásáról annyit mondott: ebbe minden országnak bele kell egyeznie. Úgy véli előbb-utóbb biztosan Ukrajna jövőjéről fognak tárgyalni Brüsszelben, ám ezt rengeteg kérdés övezi. „Úgy felvenni valakit, hogy nem tudjuk a paramétereit, elég kérdéses!” Hozzátette, nem tud sem Magyarország, sem az unió több pénzt adni Ukrajnának, hiszen nekünk sincs pénzünk. „Ha pénzt adunk Ukrajnának, nem tudunk pénzt adni a kevésbé fejlett országoknak, mert mindenre nincs pénz. Ezért én óvatos vagyok az ukrán pénztámogatásokkal kapcsolatban. Felveszünk hitelt, melyet odaadunk másnak, akiről tudjuk, hogy nem fogja tudni visszaadni!” – tette hozzá a miniszterelnök.

Kiemelte több mint 3 milliárd euróval tartozik egyébként Brüsszel Magyarországnak. „Ez a magyar gazdaságot tekintve jelentős summa!” Orbán Viktor szerint hazánk teljesítette a vállalásokat, de időhúzás szempontjából folyamatosan kifogásokkal élnek.

Egy másik uniós ügyben, a migráció témájában azonban változás történt. Erről is beszélt Orbán Viktor. „A migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés. Vannak közvetlen fenyegetések a politikában, és vannak hosszabb távon jelentkező állandó problémák. Ilyen a migráció. A migráció rossz és veszélyes dolog. Bűnözés, erőszak, együttélési nehézség, állandó konfliktusok. De szerencsére mi meg tudtuk eddig védeni magunkat a migrációtól” – a kormányfő szerint a migrációt egy módon lehet megállítani: nem szabad beengedni az országba a migránsokat.