Csaba királyfi története Győrben

Lezsák Sándor író-költő, az Országgyűlés alelnöke hétfőn Győrben mutatta be a közelmúltban megjelent Atilla fia, Csaba királyfi című, romantikus népszínmű műfajmegjelöléssel született könyvét.

Lezsák Sándor Szörényi Leventével közösen készítette az Atilla, Isten kardja című rockoperát még a ’90-es évek elején, azóta gyűjtötte a fellelhető történelmi könyvekből, tanulmányokból  az anyagot Atilláról és fiáról. Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg feljegyzés gyűlt össze, aztán egy esztendővel ezelőtt úgy döntött a szerző, formába önti gondolatait, a benne élő Csaba királyfi képét. Alig két hét alatt, kézzel írva meg is született a mű.

Lezsák Sándor mint mondja, többek között azért választotta főhősének Csaba királyfit, mert szerinte ő ma is ott él a magyarság tudatában, valamint kíváncsi volt arra, mi történhetett vele, miután édesapja, Atilla meghalt. Ezt a mítoszt írta meg a szerző, amelynek minden mondata mögött tények vannak, vagy állítás, vagy cáfolat, de mind-mind a valóság része – Csaba királyfi meséje.

„Szerintem Csaba csodálatos ember lehetett, nagy reménysége volt a Hun Birodalomnak és mindig is királyfi maradt. Érezte, hogy soha nem lesz király, de ott volt benne az a tudat, hogy a „maradékok” őrzik azokat a mítoszokat, legendákat, jelképeket, amelyek megtartják a népét. Képes volt önfegyelemre és talán arra is, hogy a Római Birodalom bukása után két esztendővel bejárja volt birodalmát a Kárpát-medencét” – mondja Lezsák Sándor.

A történet szerint Csaba királyfi udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában, a mocsárvilág szélén él. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el a Verecke vad rengetegébe, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, végül visszatér Korezmiába. Útja során embereket, sorsokat ismerhetünk meg, miközben cselvetések, kalandok, történések során kibontakozik előtünk a magyarok hite.

A szerző hangsúlyozta:azért a romantikus népszínmű műfaját választotta, mert olyan avantgárd színházban szeretné bemutatni művét, ahol van függöny, van jelmez, ahol a rendező nem önmagát akarja megvalósítani, és nem akarja átírni azt, amit ő már megírt.

Lezsák Sándor A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a KDNP Győri Szervezete meghívására érkezett a Magyar Kultúra Napján Győrbe, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karára.

F.G.