A munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást Győrben
„Az itt élő emberek és a magyar kormány segítsége nélkül Győr nem lehetne sikeres, a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelenti, de meg fogjuk találni a megoldást erre is, ahogy a szakképzést is megoldottuk, mert tudunk együtt gondolkodni, ebben partner az egyetem, és partnerek a vállalkozások” – jelentette ki Borkai Zsolt polgármester, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évköszöntő rendezvényén.
Borkai Zsolt hangsúlyozta azt is, az iparűzési adó újabb csökkentésével a város tovább javítja a cégek versenyképességét, ami újabb befektetéseket generálhat.
Pintér-Péntek Imre, a kamara elnöke az idei év legnagyobb kihívásának azt nevezte, hogyan tudja megőrizni a régió a versenyképességét. Úgy fogalmazott, a munkaerőpiacon drasztikus változások történtek, itt a legkevesebb az állást keresők aránya, csak az nem dolgozik, aki nem akar.
Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A megyében Győr és Mosonmagyaróvár jelenti a két legfontosabb ipari gócpontot, ebben a két városban a legnagyobb az iparűzésiadó-bevétel.
Sokan járnak ki Ausztriába dolgozni, az osztrák vállalkozói sáv szinte már Győrig ér – hangsúlyozta az elnök, aki szerint nem lehetünk Ausztria hátsó országa, a munkaerőt itthon kell tartani, s ebben össze kell fognia a kormánynak, az önkormányzatoknak, az oktatásnak és a kamarának.
Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere úgy vélekedett, Győrt és Mosonmagyaróvárt nem csak a gazdaság kapcsolja össze, hanem a közös egyetem is, amióta a mosonmagyaróvári kar integrálódott a Széchenyi-egyetembe. A mezőgazdászképzés kétszáz éves múltra tekint vissza – fűzte hozzá.
A következő prezentáló Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora volt. Részletesen bemutatta a Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központját (FIEK), amelyet az egyetem, a város, az Audi és a kormány azzal a céllal hívott életre, hogy nyitott, kooperációs platformot biztosítson a kis- és közepes vállalkozásoknak. A rektor a FIEK stratégiai céljaként említette az innovációs aktivitást, az ipar problémáinak tudományos megközelítését és megoldását, valamint olyan labor és szellemi infrastruktúra kiépítését, amely elősegíti a kkv-k versenyképességének növelését.
Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora
Többen is hangsúlyozták, nincsenek könnyű helyzetben a magyar kis- és közepes vállalkozások. Ezek döntő része ugyanis első generációs vállalkozás, a rendszerváltás után kezdték meg tevékenységüket, miután a kommunista rendszerben a vállalkozás bűnnek számított. Ezeknek az első generációs magyar cégeknek az ötöd- vagy hatodgenerációs nyugati társaikkal kell versenyezni a világpiacon, megerősítésük tehát nemzetstratégiai cél.
Részt vett a kamara évköszöntő rendezvényén Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár is. Kifejtette, a világ gyorsan változik, s erre az önvezető járműveket hozta fel példaként, amelyekről évekkel ezelőtt még nem tudtunk semmit. Gyors ütemben terjed a robotizáció is, erről az államtitkár azt mondta: nem siránkozni kell, hanem alkalmazkodni hozzá.
A felsőoktatás nem szakadhat el a munkaerőpiac igényeitől, a duális képzést tovább kell erősíteni, amelyben jelenleg négyszáz cég 1.500 hallgatóval vesz részt – mondta el Palkovics László, aki szerint a diploma jó befektetés.
Az államtitkár bejelentette, hogy Szeged, Pécs és Zalaegerszeg után Győrben hozzák létre az ország negyedik Science Parkját, amelynek célja, hogy otthont biztosítson azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek kutatásban, fejlesztésben, innovációban sikeresek lehetnek. A park katalizátorként működne, hogy a kkv-k megtalálják és kifejlesszék azt a terméket, amellyel sikeresen kopogtathatnak a nagy cégeknél.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Győr az ország egyik vezető ipari központja. „A városvezetés érti a gazdaság igényeit, az oktatást hozzá tudja kapcsolni, Győr büszke lehet magára, hogy ezt a folyamatot végigvitte” – hangsúlyozta Parragh László.
Szerző: Koloszár Tamás
Fotó: O. Jakócs Péter