Rendalapító atyáikra emlékeztek a szervita nővérek február 18-án győr-újvárosi rendházuk kápolnájában. Az ünnepi szentmisén megújították fogadalmukat a rend világi tagjai.
A búcsúi szentmisére a nővérek kihelyezték a hét szent rendalapító ereklyéit is, így kérve közbenjárásukat a rend egyházi és világi tagjai és mindazok számára, akik a Fájdalmas Szűzanyát tisztelik. A szentmisét Mag Tamás felvidéki lelkipásztor mutatta be koncelebrálva Bogisich Ferenc gyémántmisés szervita atyával, a Szervita Világi Rend nemzeti asszisztensével.
A homília után a világi rendi tagok fogadalmának megújítása következett, melyet a szervita himnusz éneklése zárt. A szentmise végén Bogisich Ferenc gyémántmisés áldásban részesítette a megjelent híveket.
Az újvárosi szervita nővérek életéről korábban ITT írtunk.
Minden év február 17. napján emlékezik az Egyház a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét ápoló és elmélyítő szervita rend hét rendalapítójára: Szent Bonfiglióra, Szent Bonagiuntára, Szent Manettóra, Szent Sostegnóra, Szent Amadióra, Szent Uguccionéra és Szent Alessióra. A szerviták, más néven Szűz Mária Szolgái egy klerikus szerzetesrend, férfi és női ága is van.
A szervita rend alapító atyái valamennyien Firenzében születtek a 12. század végén. Miközben Firenzében 1220 után a császárpárti guelfek és a pápapárti ghibellinek háborúztak, a hét kereskedő 1233-ban belépett a bűnbánó testvérek (fratres de poenitentia) közé, majd megalapították a szerviták rendjét. Valószínűleg Veronai Szent Péter domonkos szerzetes ajánlotta nekik a Szűz Mária Társasága, illetve a Szűz Mária Szolgái nevet, melyet 1245-től említenek oklevelek. Az ágostonos regula szerint éltek, fekete rendi ruhát viseltek. A társulás 1255-ben kapott pápai jóváhagyást. Magyarországon első házukat 1644-ben a Sopron vármegyei Lorettom mellett alapították. 1687-ben Egerben, 1689-ben pedig Pesten nyitottak kolostort.
forrás: Győri Egyházmegye
nyitófotó: gyorujvarosiplebania.euoldal.hu
fotó: Marcali Gábor (archív)