Kazinczys diákok „történelmi” sikere
A névadójához, Kosáry Domokos akadémikushoz méltó, országos történelemverseny első két helyezettje kazinczys diák lett: a kilencedikes Rogács Álmos Szalárd és Nagy Bálint Kristóf. Felkészítő tanáruk Pappné Rozgonyi Gabriella volt.
Kosáry Domokos nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként alkotott maradandót, hanem korának talán legnagyobb hatású történelemtanáraként is. Sok helyen tanított, az ő óráiról soha nem hiányoztak a hallgatók. Élményszerűen és összefüggéseiben ábrázolta a történelmet, nyitott volt mindig és vitakész.
Idén első alkalommal rendezték meg a róla elnevezett történelemversenyt, mely kreativitásával, szellemességével új utat jelölhet ki a hasonló események sorában. Pappné Rozgonyi Gabriella, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium történelemtanára szerint nem kizárólag, sőt nem is elsősorban a lexikális tudást kérték számon a verseny kiírói és szakmai értékelői az összesen 1.300 induló diákon, hanem a lényeglátást, az ok-okozati összefüggések ismeretét, a történelmi szituációk, döntéshelyzetek átlátását. A feladatok az adott évfolyam tananyagára támaszkodtak, amihez forrásmunkákat, szakirodalmat jelöltek meg. Rendeztek iskolai, regionális döntőket, ezt követően került sor az országos megmérettetésre, ahol az első napon írásbeli feladatokat oldottak meg a versenyzők, illetve előre megadott témákból – három történelmi személyiség döntéshelyzeteiből – rövid prezentációt tartottak. Ennek alapján került be évfolyamonként tíz-tíz diák a döntőbe. Ott is változatos, kreatív próbatételek következtek. Filmrészletek – például a Mennyei királyság, a Benhur vagy A jégmezők lovagja – alapján kellett felismerni történelmi személyiségeket és konfliktusokat, ezekről kértek elemzéseket, de volt történelmi térképismeret, ábraelemzés, s különböző jeleneteket is elő kellett adniuk: koronázást, hűbéri eskütételt, vagy éppen egy céhmester felvételi kérelmét, átjelentkezését egy másik céhbe.
A verseny győztese Rogács Álmos Szalárd lett, aki Vámosszabadiból jár be a Kazinczyba. Jogi egyetemre jelentkezik majd, a nemzetközi kapcsolatokkal akar foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy milyen kihívások, konfliktusok megoldásában segítkezne szívesen, egy diplomatához illő választ ad: a konfliktusok békés megoldásához, az együttműködéshez, az integrációhoz, s a prosperáló gazdaság fejlesztéséhez adná szívesen majdani tudását. A második helyen végzett Nagy Bálint Kristóf ugyancsak jogi diplomát akar szerezni. Az ő történelmi példaképe Hunyadi János, mert „megvédte az országot a széteséstől”. Rogács Álmos Szalárd a történelmi személyiségek közül, némi töprengést követően, Augustus császárt emeli ki. Szerinte adottságainak köszönhetően volt ő a legsikeresebb római császár.
Mindkét diák érdeklődik a különböző nyelvek iránt. Nemcsak megtanulni, hanem megismerni is akarják fejlődésük történetét, szerkezetét. Rogács Álmos Szalárdot az indo-európai nyelvek felépítése foglalkoztatja, Nagy Bálint Kristóf angolt, franciát, latint tanul, s a nyelvek irodalmát is érdekesnek találja.
Arról beszélgetek velük, hogy így, tizenöt évesen hol képzelik el felnőtt életüket, remény van-e rá, hogy itthon maradjanak. Álmos úgy gondolja: ha nemzetközi szervezeteknél kap munkát, akkor valószínűleg azok székhelyén dolgozik, legyen az bárhol a világon. Egyetemi évei alatt, az Erasmus program keretében, külföldi egyetemeken is szeretné gyarapítani a tudását. Bálint Budapestre, vélhetően az Eötvös Loránd Tudományegyetemre adja be jelentkezési lapját, s diplomásként is Magyarországon akar elhelyezkedni.
Idejük addig sok van még. Tanáruk szerint a hét végén újra bizonyíthatják tehetségüket, tudásukat, mégpedig Szombathelyen, a Savaria történelmi versenyen.
Hajba Ferenc
Fotó: Marcali Gábor