Ötven éven belül eltűnhet a magyar nyelv a határainkon túlról

Folyamatosan csökken a magyarul beszélők száma a világban, miközben nyelvünk is folyamatosan alakul, változik. Ezekről a jelenségekről beszélgettünk dr. Balázs Géza nyelvésszel, aki a közelmúltban Győrben, az ötvenharmadik, Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny bírálóbizottságának elnöke volt.

Ön kezdeményezte hazánkban a netnyelvészetet. Ez pontosan mit jelent?

Minden technológia hatott a nyelvre, a legutolsó nagy technológia a könyv volt, melynek hatására a nyelvünk is valamelyest átalakult. Azóta már a Gutenberg-galaxis végét is jósolták. Az internet pedig egy dupla Gutenberg-galaxis hatással ér fel, ezért is hívjuk Google galaxisnak. Ha tudományosan nézzük, akkor tudjuk, hogy létezik a biológiai evolúció, egy kiválasztódási folyamat, melyet hirtelen „megdobott” a kultúra. A kultúrát pedig a nyelv hozta létre, a kettő összekapcsolódik, nem léteznek egymás nélkül. Úgy gondoljuk, hogy ez a kulturális evolúció még nagyobbat fog ugrani az informatika világának hatására, amelyet elneveztek tervezett evolúciónak. Ehhez a gyorsuláshoz az ember elméjének, a beszédünknek, a kommunikációnknak is alakulnia kellene. A kommunikációt azonban nem lehet a végtelenségig felgyorsítani. Sajnos az internet társadalmi hatásait későn kezdték kutatni. Én a netnyelvészettel foglalkozom, hiszen csaknem minden a netre költözik, létezik netfolklór, netnyelv, csetnyelv.

Milyen hatással van a netnyelv, a csetnyelv a magyar nyelvre?

Az e-nyelvnek vannak pozitív és negatív hatásai is. Pozitív, hogy egy folyamatos „jelenvilágban” élünk, ez örömeffektussal jár. A negatívum pedig, hogy mindent nagyon gyorsan akarunk elintézni, ezért alakult ki ez az új nyelviség. Ezt nem az iskolában tanítják, mégis mindenki érti, aki benne van. Önmagában ez nem baj, a baj az, ha az emberek nem olvasnak, vagy ha olvasnak, de nem értik a szöveget. Mára a világon mindenhol probléma a szövegértés.

Tudjuk, a világban naponta tűnnek el nyelvek. Ön mennyi időt ad a magyar nyelvnek?

Még legalább kétezer nyelv előttünk van, amelyik hamarabb meg fog szűnni. A magyar nyelvet beszélők számát 13 millióra becsüljük, de ez a szám folyamatosan csökken. A magyar nyelvnek azonban megvan minden lehetősége arra, hogy megmaradjon, hiszen van egy ország, ahol beszélik, van presztízse, van feldolgozottsága. De rajtunk, beszélőkön múlik, hogy fennmaradjon. Biztos vagyok benne, nagyon sok hatás fogja érni, és az is bizonyos, hogy többen el fogják hagyni. Az is biztos, hogy a határon túl el fog veszni. Kivétel lehet ez alól Csallóköz és Székelyföld, ahol talán megmarad a magyar nyelv, egyébként 40-50 éven belül eltűnik.

Ön szerint megmenthető, ha igen, hogyan menthető meg a magyar nyelv?

Az értelmiség mindent megtesz azért, hogy fennmaradjon, de a nagy múltú Kazinczy-verseny is jó példa erre. A nyelvhasználatban a legfontosabb az igényes nyelv elsajátítása, hiszen a mindennapi nyelvhasználathoz iskola sem kell. Az igényes nyelv tartja fenn a nyelvet, ezt pedig tanulással lehet elsajátítani. Azok a fiatalok, akik erre a versenyre készülnek, azok már tettek is valamit a nyelv megtartása érdekében, számukra ez egy életre szóló hatás. Az én életemben is ilyen volt. Persze a pedagógusok, a szülők felelőssége is az igényes magyar nyelv elsajátíttatása a gyerekekkel. A Kazinczy-verseny nagyszerűsége abban is rejlik, hogy a bírálat nagyon tisztességes, minden kategóriában az első tíz helyezettet díjazzák, nincs rangsor.

Készülnek különféle felmérések arról, hogy melyek a legszebb magyar szavaink. Önnek melyek a legkedvesebbek?

Ez nagyon nehéz, hiszen szubjektív dolog, hogy a hangzás, vagy az érzelmeink alapján választunk. Talán ez utóbbit választva, a haza, az édesanya, a szülőföld, az anyanyelv, a szerelem szavak jutnak eszembe. A szerelem, talán a legunalmasabb magyar szavak egyike, hiszen tele van e betűvel. Kutattam a legszebb magyar helységneveket, ezek szerintem a következők: Istenmezeje, Csíkszépvíz és Almáskamarás. Azonban ez is szubjektív, mert vagy a hangalak, vagy az emlékeink alapján választunk.

Földvári Gabriella

fotó: O. Jakócs Péter