A Barsi Bizottság elnöke lett Barsi Ernő legkedvesebb tanítványa
A díj odaítéléséről döntő Barsi Bizottság elnökévé dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfust, dr. Barsi Ernő legkedvesebb tanítványát, a Széchenyi István Egyetem docensét választották.
Barsi Ernő Emlékérmet alapítottak a győri tanítóképzés legendás tanára előtt tisztelegve. Az emlékérmeket olyan óvónők kaphatják, akik sokat tesznek a népi hagyományok őrzéséért.
Öt éve tanítványai, tisztelői az écsi Dr. Barsi Ernő Népdalkör és Citeraegyüttes szervezésében minden pünkösdkor összegyűlnek a győri temetőben Barsi Ernő sírjánál. Megemlékeznek róla, közösen elénekelnek egy csokrot népdalaiból. Így volt ez most vasárnap is a Pünkösdi Dalostalálkozó előtt, ahol lánya, Barsi Hajna és Lanczendorfer Zsuzsanna is velük énekelt. Azután kimentek Écsre, az egyik faluba azok közül, ahol Barsi tanár úr pávakört alakított, és ott énekeltek közösen tovább, pávakörösök, a szélrózsa minden irányából.
Pünkösi megemlékezés Barsi Ernő sírjánál.
„Rengetegszer léptünk fel mi ketten, közösen. Hallhattam a csodás előadásait, énekelhettem szeretett közönségének az általa gyűjtött népdalokból. A Tanítóképző Főiskolán tanítványa lehettem, néprajz szakkollégiumába jártam, közben feleségénél, Ida néninél vettem énekórákat. A közös előadásokból nagyon sokat töltekezhettem. Tudományos Diákkörösként is a konzulensem volt, második lettem az országos TDK-n a Gyirmóti gyermekvilág című kutatásommal” – emlékezik a mentorával töltött évekre dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Barsi Ernő hatása végigkíséri a Széchenyi István Egyetem etnográfusának életét.
A mesterétől kapott muníció is szerepet játszott abban, hogy a tanítóképző elvégzése után tizedmagával felvették az ELTE néprajz szakára, és pár évvel a diploma megszerzése után visszahívták az egyetemre, hogy az elsők között szerezze meg az akkor bevezetett PhD-fokozatot. Kilenc éven át TDK-elnök volt az Apáczai-karon, önmaga is gyűjti és gyönyörűen énekli a népdalokat, kulturális mediáció szakos hallgatóit pedig rendszeresen viszi terepmunkára, ahogy Barsi Ernő is az övéit, ízig-vérig néprajzos környezetbe. Balladakutatásai, Dely Mári balladája, A győri csuda, az ezekből született publikációk a nemzetközi hírnevet is meghozták a számára.
Hagyományőrző óvónők idén Barsi Ernő emlékérmet alapítottak, és a díj odaítéléséről döntő Barsi Bizottság elnökének Dr. Lanczendorfer Zsuzsannát kérték fel. Az első díjátadó Szentendrén lesz, hárman részesülhetnek az elismerésben, és az óvónők mellett szeretnék kiterjeszteni a díjat majd a tanítókra is.
Mester és tanítványa. Barsi Ernő legnagyobb hagyatéka, hogy diákjai sosem felejtik el.
„Ernő bácsi legnagyobb hagyatéka az, amit és ahogyan tanított. Az egész lénye azt sugározta, hogy mindent csak szeretettel lehet csinálni, a kutatást is, a tanítást is. Az ő legnagyobb hagyatéka, hogy a tanítványai nem felejtik el. Ezzel szemben tárgyi emlékeinek egy része sajnos elkallódott. Csodálatos kincsestárat hozott létre pici szobájában a győri Szent István úton. Több ezer könyv, pásztorbotok, szűr, a Kodály Zoltán által dedikált könyv és Ernő bácsi indexe, amiben Kodály is aláírt. Naiv festőktől kapott festményei, tojásgyűjteménye. Ezek egy része valahol kallódik most is, illetve eltűnt. Többen is próbáltunk segíteni a hagyaték ügyében, de sajnos eddig nem jártunk sikerrel” – mondja Lanczendorfer Zsuzsanna, és hozzáteszi, hogy az Apáczai Csere János Kar Dr. Barsi Ernő termében méltó emlékhelyet lehetne kialakítani a mester még fellelhető hagyatékának.
Nemcsak a díszterem, hanem az egyik kari szakkollégium is őrzi a tanítóképzés kimagasló győri egyéniségének emlékét. A Barsi Ernő Szakkollégiumot dr. Lanczendorfer Zsuzsanna kollégájával, dr. Halbritter Andrással és hallgatókkal 2015-ben közösen alapította. A névválasztást dr. Barsi Ernő (1920-2013) néprajztudós, zenepedagógus, a kar oktatójának emléke, alkotói öröksége ihlette. Fő működési területeinek megfelelően Gyógypedagógiai, Honismereti, Környezet- és egészségvédelmi szakosztályokkal működik. Az elmúlt években szakmai kirándulásokat szervezett az erdélyi Apácára, a felvidéki Vágfarkasdra népszokások megismerésére, illetve a Kemenesalja irodalmi emlékhelyeire. Vendégül látott esőerdei indiánokat az Európai Klímaszövetség által szervezett európai előadókörútjuk állomásaként, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács győri fórumát.
Az utolsó felpéci bábánál kulturális mediátor szakos hallgatóival.
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna a Kulturális mediátor szak óráin is rendszeresen viszi hallgatóit terepmunkára. „Voltunk például az utolsó felpéci bábánál, Kugler Erzsi néninél, Unger Kati néni féltve őrzött kocsmamúzeumában, Dely Mári bátyjának sírjánál, részt vettünk hagyományos tuskóhúzáson Táplányszentkereszten. „Fontos, hogy a hallgatóim tudják, mi rejlik a „Szélről legeljetek” vagy a „Kis kece lányom” sorok mögött. Jókai azt mondta, hogy a néprajz a béke tudománya, mert megtanít tisztelni másokat is azáltal, hogy tiszteled a saját kultúrádat” – mondja dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, és búcsúzóul megajándékoz CD-jével, a Dalmadarakkal, amin szeretett népdalait énekli. A gyógyító zene felidézi gyerekkorom nyarait, amikor a falunkban táborozó győri tanítóképzősök tanárukkal, a hegedűjétől elválaszthatatlan Barsi Ernővel esténként tüzet raktak a „közös”-ön, nyársra húzott kukoricát sütögettek, és együtt énekelték a frissen gyűjtött népdalokat, amiket aztán Barsi tanár úr a Daloló Szigetköz kötetében szedett csokorba. Harmónia áradt szét ott akkor, és körülölelte, láthatatlan szálakkal fonta össze az ősöket és az új nemzedéket.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem