Hét évet kapott a kisbabáját megölő nő
A Győri Törvényszék első fokú ítéletében N.M. vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt hét évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hét évi közügyektől eltiltásra ítélte.
A bíróság rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az első fokú bíróság rendelkezett továbbá a több mint hétszázezer forint bűnügyi költség viseléséről is.
Az első fokú ítélet tényállása szerint a vádlott második gyermeke 2016. februárjában született Svájcban. A vádlott 2016. májusában Magyarországra érkezett, és az általa megismert élettársához költözött 2016. júliusában gyermekével Fertőendrédre.
A vádlott gyakran fogyasztott alkoholt, alkoholos befolyásoltság alatt többször volt a gyermekkel türelmetlen. A vádlottat különösen a gyermek sírása zavarta.
A vádlott 2016. októberében reggeltől estig egyedül volt otthon, és ezalatt többször vett be nyugtatót, amelyből délutánig legalább 8 darabot elfogyasztott. A délutáni órákban a gyermeke sírni kezdett etetés közben, ezért három alkalommal megütötte a fejét és nagy erővel, hosszasan rázta a 7 hónapos csecsemőt, aki röviddel ezután életét veszítette. Ezt követően a vádlott a halott kisbabát az ágy melletti szőnyegen hasra fektette, ő maga pedig az ágy szélén ült ölbe tett kézzel. Ebben az állapotban találta meg a hazaérkező élettárs a gyermeket, aki azonnal segítséget hívott. A kiérkező mentősök a több órája halott csecsemő újraélesztését megkezdték, kórházba szállították. A vádlott ezután a rendőrök megérkezéséig a szobában rendet rakott.
A csecsemő halálának közvetlen oka diffúz agyzúzódás volt, a halál és az agyzúzódás között közvetlen okozati összefüggés volt. Az elszenvedett sérülések és az agyzúzódás következtében olyan fokú agyvizenyő alakult ki kisbabánál, amely a halálát okozta röviddel a sérülések elszenvedése után.
A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a kiskorú sérelmére elkövetett emberölést és a halált okozó testi sértést a vádlott elkövetéskori tudattartalma alapján lehet egymástól elhatárolni. Ebben az esetben a cselekmény indító oka az volt, hogy a gyermek sírós volt aznap, amely az anyát zavarta. Azért, hogy a gyerek ne sírjon, három alkalommal megütötte a fején és hosszasan, nagy erővel megrázta. A vádlott szándéka ebben az esetben kizárólag a testi sértés okozására terjedt ki, tehát arra, hogy az ütés és a rázás következtében a gyerek nem fog sírni. A halált, mint bekövetkező eredményt azonban a cselekmény elkövetésekor nem látta és ebbe az eshetőségbe nem nyugodott bele, ezért a kiskorú sérelmére elkövetett emberölés bűntette nem volt megállapítható.
Az első fokú bíróság az indokolás során egyebek között elmondta, hogy a vádlott a bizonyítékok alapján a gyermeket mindig rendezetten, tisztán tartotta, ugyanakkor a pszichés problémái miatt a vádbeli napon letompította magát gyógyszerekkel. Ezen a napon a gyermek rendezetlenebb volt a megszokottnál és sírósabb, amely később zavarni kezdte a vádlottat. Ez a fajta tompultság azonban a szakértői vélemény alapján nem ért el olyan fokot, amely korlátozta volna abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje, tehát a vádlott bűnössége megállapítható volt a halált okozó testi sértés bűntettében.
Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg az ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére.
Győri Törvényszék