Savanyú leves és borjúvesés rizs: néhány szelet a régi turizmusból

Torma Attila újabb helytörténeti könyvvel gyarapította a győri köteteket, ezúttal az 1850–1950 közötti turizmus fejlődését dolgozta fel, kronológiailag bemutatva a helyi vendéglátóhelyek átalakulását, mindennapi életét is. A kiadvány az Ünnepi Könyvhétre jelent meg.

Torma Attila nyugalmazott középiskolai tanár, idegenvezető, helytörténész egy éven át azt kutatta, hogy a vásárvárosból hogyan vált iparvárossá Győr, és ez hogyan hatott a település turizmusára, a vendéglátására.

A városba vezető fő közlekedési utak mellett számos majorszerűen kiépített beszálló vendéglőt nyitottak a polgárok, elsősorban az állatokkal és áruval érkezők számára. A nyomtatott sajtó hiányában elsősorban itt cseréltek gazdát a hírek. A Belváros néhány szállodája, előkelő kávéháza az igényesebb idegen és helybeli polgárok szórakozási igényeit elégítette ki. Ezekben élénk kulturális élet folyt a 19. század végétől a 1930-as évekig, ahová elsősorban férfiak jártak. A vendégeknek az üzletkötéseken túl lehetőségük volt játszani, kártyázni, sakkozni és biliárdozni is, valamint tudományos és kulturális előadásokat meghallgatni. Az idilli hangulatnak a vetítések vetettek véget, amikor elterjedt a kávéházakban a mozi. Népszerű kávéház volt a Baross úti Hungária, a Gergácz, a Bécsi kapu téri Auer, a Sárga és a Nemzeti kávéház.

A hölgyek ez idő tájt cukrászdákba járták, híres cukrászmesterek készítették számukra a finomságokat, a legismertebb a Lelóczky volt, a ’40-es években pedig a Bergmann, valamint az olasz Pellegrininek is voltak cukrászdái városunkban. A nagyobb vendéglátóegységeknek, mint például a Royalnak volt szállodai, kávéházi és sörözdei része is. Arról is olvashatunk a könyvben, mit kínáltak az éttermek. Egy 1920 augusztusából, a Bárány vendéglőből származó étlap szerint a vendég rendelhetett borjúvesés rizst, marhafelsálszeletet, vagy sertés fehér sültet, desszertnek linzerszeletet, fahéjas tekercset vagy hájas tésztát. A híres Csákány család kézzel írt receptjei között pedig fellelhető a másnaposság ellenszere, a savanyú leves.

A könyvet korabeli fotókkal, képeslapokkal, étlapokkal, receptekkel illusztrálta a szerző. A kötet a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gondozásában jelent meg.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor