Az inspiráló szépség – FOTÓK!
Lilaruhás nő, Murányi Vénusz, Csinszka, Zdenka és Zorka, Rosita Serrano – csak néhányan azok közül a hölgyek közül, akik megihlették híres magyar képzőművészeinket. Többek között a róluk készült alkotásokat is láthatjuk az Ihlet és ideál című kiállításon, amely csütörtökön nyílt meg a győri Esterházy-palotában.
Az idei év kiemelt időszaki kiállítása a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotói segítségével, az Ihlet és azIideál két útján elindulva meséli el az inspiráló női erő és szépségideál változásának történetét.
A csütörtök esti megnyitón Borkai Zsolt polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, Győrben sokszínű az értékközvetítő programkínálat, büszkék lehetünk a kulturális rendezvényeinkre. A képzőművészet pedig fontos szelete ennek a kulturális kínálatnak, melyet az Ihlet és ideál című kiállítás is bizonyít. A tárlaton a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotói mutatják meg számunkra, hogyan látták ők a nőt, a női szépségideált, hogyan ihlette meg őket a szebbik nem.
A polgármester emlékeztetett, városunk pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, aminek elnyeréséhez ez a kiállítás is hozzájárulhat. A múzeum nagyot alkotott – ez a nagyszabású tárlat bizonyíték arra, hogy a város kulturális szakemberei képesek magas színvonalú, értéket közvetítő kiállítás megszervezésére, amely nagyon sokak számára teremthet közösségi élményt. Borkai Zsolt végül arra kérte a jelenlévőket, hogy az eseményeken való aktív részvételükkel támogassák az álmot, hogy 2023-ban Győr Európa Kulturális Fővárosa legyen.
Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatónője a kiállítás alkotásai között kalauzolta végig a látogatókat. Elárulta, először három éve fogalmazódott meg az ötlet, hogy olyan válogatást készítsenek a győri közönség számára, amely hazánkban még nem volt. Így esett a választás, a magyar képzőművészet kapcsán a „nagy korszak” az 1800 és 1940-es évek közötti nőábrázolásra. Az Esterházy-palota terei alkalmasak arra, hogy az Ihlet és az Ideál útján is bemutathassák a korszak kiválóságainak alkotásait. Az Ihlet az aulában, a Pygmalion mítosszal indul, műtermi sztorikkal, és mitológiai történetekkel, amelyek a női ideált keresik. Az emeleten választhatunk, hogy merre induljuk, az Ideál vagy az Ihlet útján. Ha az Ideál felé indulunk, akkor először egy klasszikus összeállítást láthatunk a portréfestészet legfontosabb darabjaiból, az 1800-1860 közötti időből, többek mellett Borsos Józseftől, Barabás Miklóstól vagy Marastoni Jakabtól.
A következő teremben az 1870-1890 közötti időszak legnagyobbjai: Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula és Székely Bertalan alkotásait csodálhatjuk meg. A Lilaruhás nőt, Probstner Zsófiát, Szinyei Merse Pál feleségét ezúttal bordó ruhában láthatjuk – mondja nevetve az igazgatónő. Sikerült megszerezni Székely Bertalan Csónakázó szerelmespár című alkotását is, amely tankönyveinkből lehet ismerős.
A Csinszka, Zdenka és Zorka teremben a híres hölgyek életébe nyerhetünk bepillantást, majd a következő térben Vaszary János műveit, köztük egyik „lappangó” művét a Zentai part festményét is megnézhetjük. Aztán a múzeumba járók újra felfedezhetik a Radnai Gyűjtemény két darabját, az Egri József feleségét ábrázoló Pauler Juliskát és Dombai Viktóriát, aki aktmodellként tartotta el férjét Derkovits Gyulát. A klasszikus ideálokat felvonultató útvonal az 1942-ből származó, Batthyány Gyula Rosita Seranot, a chilei énekesnőt ábrázoló festményével zárul.
Az Ihlet útján folytatva a nézelődést, történelmi hősnők, a reformkori pillanatok mellett feltűnik a Lőcsei Fehérasszonyként elhíresült Korponainé Géczy Julianna, a Murányi Vénuszként emlegetett Széchy Mária portréja is. Külön termet szenteltek a rendezők az aktoknak, ahol többek mellett, Csók István és Mattis Teutsch János műveit láthatja a közönség.
A kiállított alkotásokat különböző múzeumokból, magángyűjteményekből kölcsönözte az intézmény.
A tárlat október 31-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.
Földvári Gabriella
Fotó: Marcali Gábor