Az év utolsó Kormányinfóját ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, és Kovács Zoltán kormányszóvivő tartják. Az eseményre nem csupán a hazai-, de a nemzetközi sajtó képviselőit is meghívták, akik ezúttal személyesen a kormányfőt kérdezhetik.
Cikkünk frissül!
A miniszterelnök azzal kezdte: 2023 a nagy küzdelmek éve volt. Migráció, terrorizmus, háború, Brüsszel, infláció – ezeket emelte ki a kormányfő, szerinte az infláció, a háború, a terrorfenyegettség és Brüsszel tekintetében sikerrel járt a magyar kormány. „Céljaink világosak voltak: a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távoltartani, a migrációt megfékezni, inflációt letörni, Brüsszellel pedig megegyezni” – mondta.
A családoknak is nehéz éve volt, a megemelkedő árak miatt küszködni kellett, de a nyugdíjak értékét sikerült teljes egészében megvédeni, és a bérek tekintetében is nagyobb sikert ért el a kormány, mint ahogy az nyáron látszott.
2024 a nagy tervek éve lesz – jelentette ki Orbán Viktor, és kifejtette: az európai választások éve jön, és nagy politikai változásokat szeretnének elérni az Unióban.
Orbán szerint három éves bérfejlesztési programot fognak indítani a tanárok és óvónőknél, ha megjönnek az uniós helyreállítási pénzek.
A migrációt egy módon lehet megállítani biztonságosan Orbán Viktor szerint: egészen addig, amíg a menedékkérelmet nem bírálják el, a bevándorlónak az ország határán kívül kell várnia. Minden más megoldás kudarcra van ítélve – szögezte le a miniszterelnök.
Orbán a lengyel közmédia vezetőinek felmentéséről azt mondta: Ha mindez Magyarországon történik meg, akkor talán még a NATO csapatok is bevonultak volna, és “valami kór rágja a nyugati demokráciákat”. Az ügy háttere, hogy Donald Tusk új lengyel kormányfő bejelentette, hogy a súlyos szakmai kifogások miatt egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását a jövő évi lengyel költségvetésben, majd fel is mentette a közmédia vezetését.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, az unió 50 milliárd eurót adna négy évre Ukrajnának, de ez a pénz nem létezik. A bizottság közös hitelfelvételt szeretne, és beépítené az uniós költségvetésbe ezt az összeget – tette hozzá. Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni, mert Magyarország a Covid idején felvett helyreállítási alap hiteleiből egy forintot sem kapott. – tette hozzá.
Egy másik kérdésre elárulta: az Európai Bizottság kimondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer rendben van, és ez azt mutatja, hogy nincs ok arra, hogy felfüggesztik a szavazati jogunkat.
Ukrajnát nem lehet a magyar parlament döntése nélkül felvenni az unióba, de a mostani döntés a legjobb volt, mert Magyarország kimaradt belőle – mondta Orbán Viktor. „Nekünk az a célunk, hogy jó döntéseket hozzanak az unióban, de nem a blokkolás a legfőbb cél” – szögezte le.
Külföldi újságírói kérdésre Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az ukrán uniós tagság nem realisztikus, de realisztikus javaslat kell, felvetette kérdésként, hogy miért nem lehet stratégiai partnerséget kötni, és így támogatni az ukránokat? Az uniós tagság szép politikai gesztus, de az nem segít az ukránoknak – fejtette ki Orbán Viktor, és hozzátette: nincs török–magyar megállapodás a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról a két ország egymástól függetlenül hoz döntéseket.
A V4-ekről Orbán Viktor elmondta: a társulás célja, hogy az oroszok és a németek közötti népeket összefogja. Ez egy kísérlet arra, aminek célja az a történelmi vízió, hogy a közép-európai együttműködés megvalósuljon, és Európát ne egy német-francia tengely irányítsa csak. Részben belső, részben külső nyomásra ez a dolog most szétesett – árulta el Orbán Viktor.
Az izraeli-palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. „Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás” – mutatott rá a miniszterelnök.
A határvédelemről külföldi kérdésre elmondta: a határ sajnos nem zár jól, a bevándorlók egyre vadabbak, és időnként már lőnek is. A honvédséget el kellett vezényelni a déli határról, hiszen háború zajlik a szomszédban, a katonáknak erre kell készülnie. A rendőrséget szintén el kellett vezényelni a határról, mert a közbiztonság romlásának esélyét hordozta ez magában. Maradt az a megoldás, hogy határvadászokat kell toborozni, az 5-6 ezer tervezett fő helyett azonban 2 ezer főt tudtak felvenni. Ez a rendszer jelenleg nem zár jól – ismerte el a miniszterelnök. Ehhez kapcsolódva kijelentette: „Segíteni akarom Romániát abban, hogy minél előbb csatlakozzon a schengeni térséghez!”
Orbán komoly kérdésnek tartja a szuverenitásvédelmi törvényt és azt, hogy az kire vonatkozik pontosan. Szerinte nem történt még semmi a kérdésben és félelmekről beszélünk. „Én nem a magam által gerjesztett félelmek árnyékában élek”- mondta miniszterelnök a törvényről.
A tanárok béremeléséről azt mondta a miniszterelnök, hogy először Brüsszelből meg kell kapják a levelet, ami biztosítja, hogy az ígért pénzt megkapják. Az a tervük, hogy megindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot. A három fejezet: 2024, 2025 és 2026 január 1. Először egy 32,2 százalékos béremelést szeretnének végrehajtani. A béremelési program végén 800 ezer forintra nőhet a tanárok bére. Ez az átlagos tanári fizetés lesz – húzta alá Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint kulcskérdés a légiközlekedés fejlesztése, és ebbe a versenybe be se nevezett Magyarország. Ha lépést akarunk tartani a többiekkel, akkor lépnie kellett a magyar államnak – mondta el arra utalva, hogy a magyar kormány megvásárolja a Liszt Ferenc Repülőteret.
Orbán Viktor a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatban elmondta: Semjén Zsolt kapott rá feladatot, hogy adjon meg minden segítséget, reméli, hogy a miniszterelnök-helyettes hamarosan a részletekről is be tud számolni.
Az Európa-rekorder inflációt Orbán Viktor szerint az okozta, hogy Magyarország nagyon kitett a külföldi energiahordozóknak. Azon dolgoznak, hogy ezt a kitettséget csökkentsék, ide sorolta a napelemfejlesztéseket. „Öles léptekkel haladunk arra, hogy Magyarország önellátó legyen energiából” – fogalmazott.
A magyar egészségügyi rendszer se nem magán, se nem állami, hanem valami „kutyulék”. Elmozdulni félnek a magán felé, mert akkor a biztosításokat is magánosítani kéne, az meg rossz lenne a szegényebbeknek. Szóval az állami egészségügy irányába tudnak elindulni, hogy ne maradjon meg ez a „zagyvalék”. Az nem akarják, hogy összekeveredjen a kettő, mert a profit a magánszektornál van, a költség meg az államnál.
Orbán Viktor kérdést kapott Győrrel kapcsolatban is. Azt kérdezték tőle, mi a véleménye Borkai Zsolt polgármesteri törekvéseiről: “Úgy tűnik, hogy Győrben a jelenlegi Fideszes polgármesternek kihívója akad az előző Fideszes polgármester személyében. Mit gondol Borkai Zsolt polgármesteri ambícióiról?”
“Nem vagyok győri szavazópolgár, ha az lennék, akkor is egy másik lehetőséget keresnék magamnak” – fogalmazott a kormányfő.