Két, egymással összefüggő, párhuzamos projektben vizsgálták Győr közlekedését az elmúlt időszakban. A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. vezetésével megvalósuló projektek közül az egyik a győri elővárosi közlekedés fejlesztését vizsgálta, míg a másik kifejezetten a városi közösségi közlekedést, ezen belül is a buszos közlekedés fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott.

Az Európai Unió által finanszírozott Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretein belül megvalósult vizsgálatokról Janza Gábor, az Exante Tanácsadó Iroda munkatársa, valamint Varga Zsolt, a Ring Mérnökiroda Kft. műszaki igazgatója számoltak be. Az elővárosi projektben a vasútfejlesztés a kritikus kérdés, hiszen Győr és a környező települések jó lehetőségekkel rendelkeznek, a fejlesztendő pontok világosan láthatóak – ilyen a városon belüli vasúti közlekedés, valamint a környező települések vasútállomásainak fejlesztése.

A távlati tervekkel kapcsolatban mindkét szakember kiemelte: a nagysebességű vasút kiépítése érinti a pálya rekonstrukcióját, átépítését is, állomásfejlesztésekkel együtt – ez jelenleg a leghosszabb távú tervek közé sorolható, akár 20 éves időtávot is jelenthet. „Ebből a projektből már olyan, kisebb léptékű, könnyebben megvalósítható beruházásokat lehet tervezni, melyek akár öt-tíz éven belül tényleg kézzelfogható eredményt hozhatnak” – hívta fel a figyelmet Janza Gábor.

„Ehhez azonban fontos az utazóközönség felfogása, hozzáállása is” – mutatott rá Varga Zsolt. „Szükség van egyfajta hozzáállásra is az emberek részéről. Felmértük, hogy mire lennének hajlandók az utazók, mikor tennék le az autót egyáltalán” – húzta alá a szakember. „A mai korban arra kell felkészülni, hogy az már nem működik, hogy beülünk az autóba, kimegyünk a vasútállomásra, és onnan vonatozunk tovább, hanem a rollerrel kimegyünk a vasútra, ott felszállunk, majd utána a városban a rollerünkkel közlekedünk tovább” – mutat előre Varga Zsolt.

Mint elmondta, ezzel a megközelítéssel lehet azt elérni, hogy Győr közlekedési helyzete a jövőben javulhasson. Teljesen az autózást nem lehet kizárni a városból, hiszen sokan vannak, akik távolabbról jönnek, vagy a fenti módokkal nem elérhető helyre utaznak.

A projekt elsősorban a helyzet felméréséről, lehetséges továbblépési pontok meghatározásáról szólt, a konkrét fejlesztési tervek kidolgozása akkor kezdődhet meg, ha erre sikerül forrást bevonni – ez várhatóan már az Európai Unió újabb forrásaiból valósulhat meg, a fejlesztési idő pedig hosszú években mérhető, azonban az előkészítés sikeres volt – zárták a szakemberek a beszámolót.

A „Győr elővárosi közlekedés fejlesztése (előkészítés)” című, IKOP-3.2.0-15-2022-00043 azonosítószámú projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból valósult meg. A megítélt támogatás összege 483.644.000 Ft.

(X)