Győri tulajdonosokat is érint, hogy az ártérben hagyott autókban a víz okozta károkat a kgfb nem, csak a teljeskörű casco téríti meg - hívta fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég. Az ingatlantulajdonosoknak is nagyon résen kell lenniük.
Hiába figyelmeztetett Győrben ezúttal is időben az üzemeltető, a felhívás ellenére többen autóikat az árvízveszélyes Petőfi-híd alatti lezárt parkolóban hagyták, amelyet elöntött a Rába árhulláma. Hasonló esetek azonban nem csupán nálunk fordulnak elő, ezért az egyik magyarországi biztosítási alkusz cég most tisztázza, mire is számíthatnak az érintett gépjárművek tulajdonosai.
Az ártérben hagyott autókban a víz okozta károkat a kgfb nem, csak a teljeskörű casco téríti meg – hívják fel nyomatékosan a figyelmet. Egészen konkrétan azt javasolták, hogy az áradó folyók mellett élők az első riasztásra helyezzék biztonságba a járműveiket.
Elöntött ingatlanok – itt sem jobb a helyzet
A vízkárokat a biztosítók megtérítik, de csak azoknál az ingatlanoknál, amelyekre már korábban, legalább két héttel a kárbejelentés előtt kötöttek biztosítást a tulajdonosok – ismertette a közleményben Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója.
Kritikus helyzetben a biztosítók gyorsan utalják a megítélt kártérítési összeget, ám nem mindegy, hogy azt mi alapján kalkulálják. A károsultaknak ezért a saját érdekükben is fontos minden bekövetkezett megrongálódást fotókkal a lehető leggyorsabban és legrészletesebben dokumentálni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, érdemes azt is megörökíteni, hogy például a pincében, az udvaron vagy a ház helyiségeiben hol állt a víz, mert ennek segítségével a biztosító kárfelmérője pontosabban meg tudja állapítani a kártérítési összeget.
A bekövetkezett állapot dokumentálása után a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a kármentést: a víz alá került tárgyak, bútorok, értékek kimenekítését – tanácsolta Németh Péter. A szakértő jelezte ugyanakkor, hogy belvíz ellen nincs biztosítás. A biztosítóknak helyrajzi szám alapján rajzolt belvizes térképük van, így az ilyen területre épült ingatlanokra eleve nem szerződnek.
Arra is kitértek, hogy a CLB tapasztalata szerint sokan keveslik a kártérítési összeget, amely messze elmaradhat egy tönkrement tévé, hűtő vagy bútor új árától. Ennek a régen kötött és nem frissített – a szerződéskötés óta újonnan vásárolt ingóságokhoz nem igazított – biztosítás az oka. A kártérítési összeget ugyanis a szerződésbe foglalt vagyonérték alapján kalkulálják a biztosítók, és ha az mélyen elmarad a mostani áraktól, akkor a kártérítési összeg is csalódás lesz.
A CLB ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásbiztosításokat érdemes 4-5 évente átnézni, és ha kell frissíteni. Egy ilyen aktualizálás nem magasabb díjat, hanem korszerűbb, több mindenre kiterjedő szerződést és biztonságot eredményez – írták.