Innovatív képzéseket tervez az új dékán

Új, belülről választott dékán vezeti a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karát. Dr. Pongrácz Attila tanszékvezető egyetemi docens lassan két évtizede dolgozik első munkahelyén. A folyamatosan változó piacról érkező igényeket gyors reagálású, rövid ciklusú és innovatív képzési formákkal szeretné kiszolgálni. A tanárképzés elindítását is tervezi. Egyszerre tartja képző és tanuló szervezetnek az Apáczai Kart.

Mivel az új dékán változásmenedzsmentet is oktat az általa vezetett Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszéken, adódik a kérdés: milyen területeken várható állandóság, és hol lehet változás az Apáczai Csere János Karon?

„Kezdem az állandósággal, mert az a stabil alap, arra lehet építkezni. Az integrációt követő időszakban a kar megtalálta a megfelelő hangsúlyokat, helyét és szerepét az új egyetemi struktúrában. A széchenyis innovatív szellemiséghez kiválóan tudott kapcsolódni olyan humán képzésekkel, amelyek nagyon jól kiegészítik a műszaki, jogi, közgazdasági irányokat” – mondja dr. Pongrácz Attila.

A most kinevezett dékán szerint a műszaki tanulmányokat folytató hallgatóknak is oda kell figyelniük például arra, hogy humán képzettségüket növeljék. Ha valaki lelkiségben lemarad a szakmaiság mögött, kicsit féloldalassá válik, nem tud megfelelni az értelmiségi szerepkörnek. Ezért az állandóság jegyében az apáczais oktatók más karokat is szeretnének szolgálni a jövőben is humán képzési tartalommal. Az állandósághoz tartozik az is, hogy az elmúlt évek eredményeit és az idei kimagaslóan jó beiskolázási adatokat sikerüljön megtartani. Ebben óriási szerepük lesz ezután is a népszerű, tradicionális gyógypedagógia és tanító szakoknak.

A változást pedig a dr. Pongrácz Attila terveiben szereplő új, gyorsreagálású, rövid és innovatív képzési formák jelenthetik a karon, mint például a tréning módszertanon és a kooperatív technikákon alapuló kurzusok. Mindezt a campuson elérhető digitális technikai háttér és a Széchenyi Egyetemhez köthető MaxWhere 3D Virtual Reality keretrendszerben fejlesztendő oktatási anyagok is segítik. Ezt a változást maga az idő szele, a folyamatosan átalakuló technikai és piaci környezet hozza magával.

„A Karon most elérhető 6 alapszak, 3 mesterszak és a 17 egy-két éves szakirányú továbbképzési szak mellett azon kell dolgoznunk, hogy például a közoktatási igényeket kielégítő tanári szakpár mellett rövidebb képzési idejű, akár „csak” 60, 90, 120 órás, néhány hét vagy hónap alatt teljesíthető képzéseket is tudjunk kínálni az érdeklődőknek. A vállalati szférában ma már nem mindig jut elég idő arra, hogy a munkatársaikat egy-két éves továbbképzésekre küldjék. Arra sokkal inkább biztosítanának időt, és igénylik is, hogy egy-egy új problémára, kérdésre néhány hónapos friss, releváns képzéssel reagáljunk. Így a munkavállalók viszonylag gyorsan aktuális ismeretekhez juthatnak, és ezeket azonnal beépíthetik a napi gyakorlatba” – mondja dr. Pongrácz Attila, aki azt várja, hogy az innovatív, rapid képzéseken résztvevő hallgatók aktivitása is nő, interaktívabb lehet az oktatás, és a jól feltett kérdésekre közösen megtalált válaszokból mindenki, az egyetem és a versenyszféra egyaránt profitálhat.

„Még nem mondanám, hogy készen van ez a modell. Az oktatóknak is kihívás, hogy a gyors változásokkal együtt szinten tartsák és folyamatosan fejlesszék a tudásukat, és a piacot feltérképezve meghatározzák azokat a területeket, szakirányokat, amiket néhány hónap alatt be lehet építeni az oktatásba. Ugyanakkor pontosan mi vagyunk azok, akik kutatjuk ezeket a területet, ismerjük a legújabb trendeket, tanulmányozzuk a nemzetközi szakirodalmat, gyakorlatokat. Ezért lehet helyük az egyetemen ezeknek az új képzési formáknak. A nagyon gyorsan változó világ kihívásaira az oktatók önképzésével, a bejövő impulzusok beépítésével, tudásmegosztással lehet jó válaszokat találni. Megosztjuk, amink van, és befogadjuk, amit kapunk. Az Apáczai Csere János Kar így lehet egyszerre tanító és tanuló szervezet. A régi mondás szerint a jó pap is holtig tanul, és ez a mai oktatókra is abszolút igaz” – vallja Pongrácz Attila, aki a közoktatási igényeknek megfelelő szakpárral tanárképzés indításán is dolgozik munkatársaival. Alapvetően a Kar és az Egyetem jelenlegi oktatói hátterére alapozva azokra a területekre fókuszálnak, ahol a legnagyobb tanárhiány mutatkozik.

A tanszékvezető egyetemi docens lassan két évtizede dolgozik a karon, ez az első munkahelye, de folyamatosan volt lehetősége kitekinteni a nagyvilágra, más intézményeket, szervezeteket tanulmányozni. Dékánként is aktív szerepet vállal a felsőoktatásban legendássá vált győri modellben, szorosan együttműködik a Széchenyi Egyetemen végzettek intézményi és vállalati felvevőpiacával. Emellett fontosnak tartja, hogy a népszerű, évszázados hagyományokkal büszkélkedő tanító, vagy az utóbbi években felfutó gyógypedagógia szak mellett a szociális képzés, a szociális munka, a szociálpedagógia, maga a szociológia is markánsabban megjelenjen a köztudatban. Nemcsak azért, mert ahogy az országnak, úgy a régiónak is szüksége van szociális szakemberekre, hanem azért is, mert ma már az élvonalbeli vállalatok is odafigyelnek arra, hogy a munkavállalóiknak egyfajta szociális hátteret adjanak. Ugyanígy a leszakadó rétegek fölkarolásában, a családok támogatásában a szociális szakemberek nagyon fontos eredményeket tudnak elérni.

A mesterszakok közül az emberi erőforrás tanácsadó adja a legnagyobb létszámú képzést. A régió vállalatainak HR-szakember szükségletét részben ki tudják így elégíteni. A közösségi és civil tanulmányok és a kulturális mediáció mesterszakra is várhatóan egyre nagyobb igény lesz, és erősítheti ezt az irányt, hogy jövőre a közösségszervező alapszakon is elkezdődhet remélhetőleg a képzés.

Fontos területet jelent a karon a szakirányú továbbképzések rendszere. Itt alapvetően a már aktív pedagógusok továbbképzése zajlik például a fejlesztő, differenciáló szakpedagógia, vagy a közoktatási vezetőképzés területén. Dr. Pongrácz Attila külön kiemeli a mentor pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésüket. Ugyanis szerinte a mentorálásra nemcsak a pedagógiai területen, hanem a vállalati szférában is oda kell figyelni. „A fiatalokat a mentorok tudják bevezetni az adott szervezet világába. Ez a fajta szellemiség, hogy mentoráljuk a munkatársainkat, igazi mester-tanítvány viszonyt alakíthat ki, amit igényelnek is a fiatalok” – mondja az új dékán, aki végül, visszatérve a kari állandóság és változás kategóriájához, mindkettőben egyaránt szerepelteti a nemzetköziesítést. Hiszen az angol nyelvű képzés már megkezdődött az Apáczai Karon a nemzetközi tanulmányok szakon, de a folyamatnak tovább kell erősödnie.

A változás szele hozza magával ezt is, ahogy sok minden mást.

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem