Kánikula: Mi szenvedünk, a berendezések csúcsra járatva működnek
Az örök közhely szerint: kutya meleg van. Hivatalosan: vörös kód van érvényben. Ki-ki vérmérséklete szerint viseli a hőséget.
Kevesen élvezik, még többen szenvednek, mások idegesek és ingerültek. Egyvalamiben közösek vagyunk: sok vízre van szükségünk, iszunk és fürdünk.
„A Pannon-Víz fogyasztási adataiból látszik, hogy fogyasztóink általában takarékosan bánnak az ivóvízzel, de a hőségben mindig megnő a fogyasztás” – mondta el érdeklődésünkre Tóth László, a Pannon-Víz sajtófőnöke. Győrben egy átlagos tavaszi-őszi napon 30–35 ezer köbméter víz fogy, a nyári kánikulában a napi fogyasztás már meghaladja a 40 ezer köbmétert is. Győrben az idei vízfogyasztási rekord viszonylag hamar, június 1-én megszületett: ezen a napon 44.943 köbméter vizet fogyasztottunk. A mennyiséget jól érzékelteti, hogy ennyi vízzel 18 olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni.
„Ha megkezdődik a hőség, mindenki azonnal klímát szereltetne. Ez azonban nem megy. A kollégáim velem együtt csúcsra vannak járatva, két-három hetet biztosan várni kell annak, aki most akar klímát szereltetni” – mondta el érdeklődésünkre Sárközi Gusztáv győri hűtő- és klímaszerelő mester. Megtudtuk azt is, 2008–2010 körül indult be a megrendelési dömping. Oka, hogy a klímák manapság annyiba kerülnek, mint 15 éve. Teljesítménytől függően 150–250 ezer forintot kell szánni annak, aki a hőség napjaiban üdítő hűvösséget szeretne lakásában.
A klímaboomot az E.ON is érzi. Olyannyira, hogy az elmúlt években gyakorlatilag kiegyenlítődött a különbség a téli és a nyári felhasználás között. Ennek oka elsősorban a klímaberendezések egyre növekvő terjedése. Egy-egy rövidebb időszakra, néhány napra az is előfordul, hogy a téli fogyasztási csúcsot meghaladja a nyári felhasználás – tudtuk meg Kőrösi Gábortól, az E.ON szóvivőjétől.
A hűtés miatt megemelkedő energiaigény rendszerint határozottan érezhető egy-két nap tartós meleg után. Az E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén az eddigi tapasztalatok alapján ez napi 6-8 százalékos többletfogyasztást eredményez. A szükséges energiamennyiség biztosított, a villamosenergia-szolgáltatás a nyári hőségben is rendelkezésre áll.
A jelenlegi hőséghullám megviselheti az idősek szervezetét. „Győrben az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) dolgozói ebben az időszakban kiemelten figyelnek, hogy az idősotthonokban élő és az idősklubokban napközben ellátott emberek minél kevésbé érezzék a megterhelő nappali és éjszakai órákat” – tájékoztatott Kányai Róbert, az EESZI igazgatója.
Elmondta, nagyon odafigyelnek a krónikus betegségekben szenvedőkre, ilyenkor többször ellenőrzik az idősek testhőmérsékletét is. A reggeli és késő esti órákban szellőztetnek, a szobák árnyékolása már a reggeli órákban történik, a ventilátorokat igény szerint állítják be. Fokozottan ügyelnek a bőséges folyadékbevitelre, az idősek részére óránként limonádét és teát kínálnak. A lakók szabad levegőn tartózkodását a kora reggeli és délelőtti órákban biztosítják, ebben az időszakban gyakrabban cserélik az ágyneműt is.
„A meleget nem lehet lehűteni, önmagunkat azonban igen” – fogalmazott dr. Bircher Katalin győri háziorvos, belgyógyász, gasztroenterológus, amikor az extrém hőségnek az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól és a megelőzésről kérdeztük. A szakember utalt arra, hogy testünk belső hőmérséklete 37 Celsius-fok körül mozog, a kánikulai hőfeleslegtől a szervezet izzadással próbál megszabadulni. Ez fontos élettani jelenség, ugyanakkor vizet von el a testünkből, s ennek következtében kevesebb jut a vízből az életfontosságú szerveinknek. Ezért, s nemcsak a komfortérzetünk miatt, mindenképpen szükséges gondoskodnunk a folyadékpótlásról, mert egyébként a hőkimerülés állapotába juthatunk, ami fejfájással, szédüléssel, de akár ájulással is járhat.
Dr. Bircher Katalin óva int attól, hogy a kánikulában alkohol, kávé vagy főleg ne a fiatalok által kedvelt energiaitalok formájában vigyük be a folyadékot. Legjobb a szénsavmentes víz. A hőkimerülésnél súlyosabb állapot a hőguta, ami azonnali orvosi segítséget igényel. Súlyosabb esetben agykárosodással is járhat, extrém esetben pedig halálhoz is vezethet. Hőguta esetén ugyanis a bőr nem tud tovább izzadni, ezért a test hőmérséklete felugrik 39-40 Celsius-fokra.
Az orvos szerint a városban élők veszélyeztetettebbek a kánikulában, a beton, az aszfalt összegyűjti és kibocsátja a hőt, tehát éjszaka sem tud lehűlni a levegő. Ezenkívül a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön is gyakoribb a rosszullét.
A kánikula hatásait meg kell előznünk, elsősorban sok folyadékkal, a levegőt pedig az autóban és otthon lehetőség szerint hűtsük le légkondival. A doktornő azonban nyomatékosan hangsúlyozza: kizárólag szakszerűen és rendszeresen tisztított légkondit használjunk, hiszen az ő praxisában többször is előfordult életveszélyes leginárius betegség, amit a berendezésből kiáramló kórokozók idéztek elő.
Dr. Bircher Katalin arra is felhívja a figyelmet: a bőrünk nem felejt, ezért a káros UV-sugárzást kerüljük el, 11 és 16 óra között ne napoztassuk a bőrünket, mert az ilyenkor szerzett barnaságnak sajnos nagyon súlyos ára lehet.
Szerző: Győr+
Fotó: Marcali Gábor