Szórványban magyar nyelvet tanítók
A magyarság összetartása, a nyugati diaszpórában élő magyarok anyanyelvének megőrzése szempontjából nagyon fontos missziót vállal idén immáron tizenhetedik alkalommal a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara. Ausztrálián át Kandán keresztül Argentínáig 12 országból érkező 28 pedagógusnak tartanak továbbképzést a napokban. A résztvevők mindannyian magyar nyelvet oktatnak választott hazájukban.
Szi Andrea Argentínából érkezett a továbbképzésre. Magyarországon született, tizennégy éve él külföldön, ebből tíz éve Argentínában. Az Argentin Magyar Intézmények Szövetségébe (AMISZ) tizennégy intézmény tartozik, köztük a Buenos Aires-i magyar iskola, a Zrínyi Ifjúsági Kör (ZIK) is, ahol Andrea szombatonként tanít mint önkéntes. Általában maguk a szülők foglalkoznak itt a gyerekekkel, óvodásokkal és iskolásokkal egyaránt. A ZIK kereteiben jelenleg negyvenen tanulják az anyanyelvet, részben 3-4. generációs magyar családok gyermekei, részben vegyes házasságokból született gyermekek, akik nem nagyon beszélik otthon a magyart.
„Másodszor lehetek itt Győrben, a továbbképzésen. Nagy segítséget jelent, mivel közgazdászként végeztem, és nincsen tanári képesítésem. Itt nélkülözhetetlen módszertani segédletet kapunk. Élményszerűen, de a didaktikai eszköztárat igénybe véve tudjuk tanítani a magyart. Ráadásul a világ minden tájáról megismerhetünk kollégákat. Mindegyikünknek van saját, egyedi eszköztára, amit megoszthatunk a többiekkel. Sok ötlettel, élménnyel gazdagodva utazunk haza” – mondja Andrea, aki „civilben” egy mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központ genetikai részlegén dolgozik.
A képzőművész Tompa Anna idén a lányát, Orsolyát is magával hozta Svédországból, ahol minden évben önkéntesként megszervezik a Magyar Anyanyelvi Tábort. „Szeretek itt lenni, azért vagyok most is itt, már sokadik alkalommal, és úgy érzem, hogy engem is szeretnek. Jó érzés” – mondja Anna, aki harminc éve költözött ki Erdélyből, már nagymama, meseszerűen egy erdőben él, piros színű házban, és az élettársát Farkasnak hívják. Svédországban egyébként többféle lehetőség adódik arra, hogy magyarul tanuljanak a gyerekek. Ha egy-egy településen legalább öten igénylik a magyar nyelvű oktatást, az önkormányzat kötelességének tartja, hogy ezt lehetővé is tegye. Hozzá kell tenni, hogy hetente mindössze negyvenöt percről van szó, ahol a gyerekek más-más szinten beszélnek, és különböző életkorúak, ezért is jelent nagy segítséget a győri továbbképzés ahhoz, hogyan lehet hatékonyan oktatni differenciált csoportokban.
Svédországban 32 magyar egyesületet tartanak nyilván, ahol önkéntes alapon hétvégente magyar oktatást szerveznek. Itt például azt adaptálhatják, hogyan lehet játékos formában átadni a tudást. Anna és Orsolya pedig az átaluk szervezett Magyar Anyanyelvi Táborban tudják hasznosítani az apáczais tapasztalatokat.
Pathy Lívia Ausztriából érkezett. 1990 óra él kint, és tanít magyar nyelvet osztrák oktatási intézményekben. Jelenleg egy kétnyelvű szövetségi gimnázium magyartanára és a burgenlandi magyartanítás szakfelügyelője. Ő is sokadik alkalommal van Győrben.
„Különböző módszertani, didaktikai előadásokon, gyakorlatokon vehetünk részt, és rengeteg hozzáadott értékhez juthatunk a magyar kultúráról is. Annak ellenére, hogy itthon nőttem fel, érettségiztem és végeztem el az egyetemet, úgy érzem, hogy mindig kapok valami újat, vagy legalábbis az ismeretek felfrissítését. A személyes tapasztalatcsere is óriási értéket jelent a világ távoli szegleteiből érkező kollégákkal, hiszen a legkülönfélébb módokon tanítják a magyar nyelvet. Színes a repertoárjuk, ezért nemcsak az előadásoknak, hanem az esti beszélgetéseknek is nagy hasznuk van” – vallja Lívia.
Burgenlandban jelenleg körülbelül 1800-an tanulnak magyarul. A legtöbben a magyar kisebbséghez tartozás jogán. Ha legalább öt gyerek szeretne magyarul tanulni egy iskolában, azt a 94-es oktatási törvény szerint lehetővé kell tenni. Létezik kétnyelvű oktatás, tanulhatják a magyart idegennyelvként, kötelező tantárgyként, vagy szabadon választható tárgyként is. A magyar nyelvterületről Burgenlandba telepedett családok, vagy kint dolgozók gyerekei is igénybe veszik a lehetőséget.
A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara augusztus 18-25. között 17. alkalommal rendezi meg a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók nyári továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének kezdeményezésére és gesztorságával. Wurst Erzsébet, az oktatási bizottság vezetője a továbbképzés lelke hosszú évek óta. A költségek fedezetét az EMMI, az infrastrukturális igényeket a Széchenyi István Egyetem biztosítja. Támogató a Nemzetpolitikai Államtitkárság. A résztvevők a magyar identitás megőrzéséért, a magyar nyelv fenntartásáért vállalják önként és elismerés nélkül a szórványban élő gyermekek tanítását az úgynevezett hétvégi vagy vasárnapi iskolákban.
„Ma már látjuk és köztudott, hogy a diaszpórában élő honfitársaink a legjobb hírvivői, követei a nemzetnek. A kint született harmadik, negyedik generáció számára minden lehetőséget célszerű megadni, hogy az anyanyelv birtokába kerüljenek és hozzáférjenek mindazon eszközrendszerhez, amely az identitás megőrzését elősegíti. A hétvégi iskolák ezt szolgálják, akik pedig az ott folyó tanítást vállalják, szabadidejüket, erőforrásaikat is rendszeresen feláldozzák a jó ügyért. Az iskolákban tanítók számára segítőszándékkal rendezett módszertani továbbképzésnek már hagyománya van” – mondja dr. Cseh Sándor, aki a kar részéről Kövecsesné dr. Gősi Viktória dékánhelyettessel közösen fogja össze a továbbképzést. A résztvevők ellátásáról a Famulus szálloda gondoskodik.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem