Az idei évtől kezdődően a többletpontok helyett intézményi pontokat szerezhetnek a felvételizők, és a középszintű érettségi pontok is csupán a kétharmadolva kerülnek beszámításra. A jelentkezés február 15-én zárul, mutatjuk a megváltozott pontszámítási rendszer legfontosabb tudnivalóit!

A Széchenyi István Egyetem nyílt napjain több kérdés is érkezett a számításokat illetően, így a szervezők részletes tájékoztatókon osztották meg a fiatalokkal a legfontosabb információkat. A hagyományos egyetemi alapképzésekre és az osztatlan képzésekre történő felvételi a következőképpen zajlik: Kezdetben ügyfélkapu létrehozása szükséges, melyet bármely Kormányablakban egyszerűen elvégeznek. Ezt követően regisztrálhatnak a diákok a felvi.hu-ra, ahol majd a végleges jelentkezésüket fogják leadni.

A jelentkezéskor sorrendbe kell tenni azokat a szakokat, ahova a tanuló felvételt kíván nyerni. Költségmentesen három szak államilag finanszírozott és önköltséges formája jelölhető meg, és a tanulók egyszer a jelentkezési folyamat alatt módosíthatják az általuk felállított sorrendet. Következő lépésként a már meglévő szükséges dokumentumokat kell feltölteni, például a nyelvvizsga-bizonyítványokat, az előrehozott érettségi eredményeket és a sporteredményeket. Ezután már csak a többi érettségi eredmény megérkezésére kell várni. A tavaszi időszakban kerül még sor egyes egyetemeken a gyakorlati- és alkalmassági vizsgákra is, hiszen néhány szakra csak ezek megfelelő teljesítését követően veszik majd fel a diákokat. 

A felvételi rendszerben idén is 500 pontot érhetünk el, azonban az összetétel a korábbiaktól kissé eltér. Ez három részből tevődik össze: az első a tanulmányi pontok, tehát a középiskolai tárgyak utolsó két tanult évének eredménye adja meg a maximálisan 100 megszerezhető pontot. A második 100 pont pedig az érettségi eredményekből tevődik össze. Nagy változás, hogy a középszintű érettségi vizsga maximum 67 pontot érhet, viszont az emelt szintű érettségikért továbbra is maximum 100 pont járhat. Az eredmények pontját össze kell adni, majd el kell osztani a letett érettségi vizsgák számával. A további 200 pontot az érettségi eredmények teszik majd ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, hogy melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik. Fontos kiemelni, hogy azt is előírhatják, hogy az adott tárgyakból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek.

Nagyobb változás az is, hogy az ún. többletpontok helyett már intézményi pontokat szerezhetnek a hallgatók. Ezen pontok megszerezhetősége intézményenként változik, így érdemes az egyetemek saját honlapján tájékozódni arról, hogy pontosan milyen tevékenységre hány pont szerezhető maximálisan. A duplázás rendszere a továbbiakban is megmarad, így azok a tanulók, akik év végén nem a legjobb jegyeket kapják, de az érettségire becsületesen felkészülnek, jobb esélyekkel indulhatnak az egyetemi jelentkezésüket illetően. Az év végi jegyekből megszerezhető pontok helyett így kizárólag az érettségi pontokat kétszerezik azoknál a diákoknál, akiknél ez a számítási mód több ponttal jár, mint a hagyományos.

Az összesen megszerezhető pontok száma azonban idén kissé trükkös, hiszen akár 564 pontot is szerezhetnek azok a diákok, akik önkéntes tartalékos katonai szolgálatot végeznek meghatározott ideig. Időtartamtól függően kapható meg akár 64 plusz pont is az 500 ponton felül. 

Fontos változás még az, hogy 2024-től kezdve az intézmények határozzák meg a minimum bekerülési ponthatárt. Vannak olyan egyetemek, ahol egészen magasra tették a lécet, így érdemes előzetes számításokat végeznünk a kívánt szakunkhoz.