Míg az illegális fémkeresőzés a lelőhelyet és az ország közös értékeit pusztítja, a legális gazdagítja a tudományosságot, ezáltal a nemzetet. Engedélyt szerezni a detektorozásra nem lehetetlen, sőt, akad olyan, akinek a múzeum még fizet is a munkájáért - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.
A törvény szerint az 1711-et megelőző időszakban földbe került tárgyak állami tulajdonnak számítanak, ha valaki az ezt követő korból bukkan valamire, akkor is köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tulajdonost vagy annak leszármazottait megtalálja. Ha a kutatás nem vezet eredményre, akkor lehet a találóé az érték. Bármi is kerül elénk, a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell – mondta a lapnak Fogas Ottó régész.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója kiemelte, legálisan is lehet fémkeresőzni, ám ehhez a megyei illetékes múzeumoktól kell engedélyt kérni. Ha valaki nem régészetileg védett területet választ, akkor hozzájuthat a papírhoz. Az eljárási rend szerint a kérvényt a múzeum továbbküldi, és a végső szót a minisztérium mondja ki – egy ügy általában két-három hónap alatt fut át a rendszeren.
Ha valaki papírt kapott, akkor sem tehet meg bármit. Be kell jelentenie, mikor megy ki az engedélyben rögzített területre, és ha valamit talál, abba kell hagynia a keresést és rögvest értesítenie kell a közgyűjteményt.
A múzeum szerződést is köthet valakivel, aki igény szerint hajlandó részt venni egy-egy feltáráson. A Móra Ferenc Múzeum például három emberrel áll szerződésben.
Országosan minimum négyszázezer védett lelőhelyről beszélhetünk. De ezek csak az ismertek, ennél négyszer-ötször több is lehet – mondta Fogas Ottó, hozzátéve, hogy az árverési oldalakon kínált pénzek döntő része illegális detektorozáskor kerül a felszínre.
Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum
MTI