Négyszáz év titkai bukkannak elő
Javában tart a Széchenyi téri Loyolai Szent Ignác-templom felújítása, mi pedig bepillanthattunk a kulisszák mögé, hogy megmutathassuk, mi történik a bezárt kapuk mögött.
„Jelenleg a teljes padlózat restaurálása folyik, valamint a hat oldalkápolnából kettő tisztítása és feltárása. Egyre nagyobb felületen tárul elő az eredeti, illetve az eddig takart képe a templombelsőnek” – avat be a felújítás részleteibe Most Balázs projektmenedzser.
A szokatlan látványt nyújtó templomban az egyik mellékoltárnál állunk meg, ahol az 1630-as években készült téglákat mutat kísérőnk. Ezeket a templom építésekor, helyben égették ki és rakták be a főfalazáskor. 1654-es évszámos téglákra is bukkantak, ekkor készült el a Héderváry család adományából a Szent Pál-kápolna műmárvány borítása.
A 377 éves, 16 centiméter vastagságú kőpadlón állva megtudjuk, nincs írásos emlék arról, hogy ezeket a köveket átrakták, felújították volna, ez most történik meg először. A munkálat a sérült kövek helyreállításán túl a főhajó közel 20 centiméteres legnagyobb szintkülönbségének kiegyenlítését és elektromos kábelek fektetését is szolgálja. Ezek után a megtisztított kövek visszakerülnek eredeti helyükre. A látvány egy világosabb templombelsőt eredményez.
„A Széchenyi téri Loyolai hazánk első barokk temploma, az ország művészettörténeti gazdagsága szempontjából felbecsülhetetlen értékű, így ha egy-egy elem restaurálása esetleg nem sikerül, vagy már nem menthető meg, akkor nem csak a templom, hanem az ország is szegényebb lesz általa. A teljes rekonstrukció előkészítése ezért négy évig tartott, s ugyanennyi időbe telik a teljes kivitelezése is” – hangsúlyozta a projektvezető.
A legnagyobb érdeklődéssel övezett része a felújításnak a mellékkápolnák alatti kripták megismerése, melyeket egy-egy hatmázsás kőlap fed, s nincs semmilyen információ azok felnyitásáról, egyet kivéve. Bennük az oltárokat adományozó családok tagjai nyugszanak, így a Szent Pál-kápolnában az építtető Sibrik Pál győri vicekapitány és felesége. A Szent Rozália-kápolnát Beccariai Virgil olasz kereskedő készíttette, itt eddig nem találtak lejáratot, lehet, hogy a feltöltés alatti sírban temetkeztek. Ezt talajradarral fogják felderíteni.
Folyamatban van a kápolnák kora barokk fekete oltárainak felújítása is. Hazánk tíz ilyen kultikus darabjából ötöt a győri templomban őriznek.
Rovarfertőzés támadta meg a tetőszerkezetet és számos földszinti fából készült műtárgyat, így ezek restaurálása előtt egy egészségügyi gázmester fertőtleníti a kezelendő faanyagot egy zárt burokban, majd ezt követően kezdődhet a helyreállítás.
„Nagyon sokrétű a feladat és nagy gonddal kell bánni a műtárgyakkal” – emelte ki a szakember. Amit lehet, elszállítanak a restaurátok műhelyekbe, de vannak olyan műtárgyak is, amelyek elszállítása méretük, állapotuk vagy a páratartalomra való érzékenységük miatt nem lehetséges. Ilyen például Győr 17. századi látképét is ábrázoló festmény. Ezek esetében maguk a restaurátorok költöztek be a bencések épületébe, ahol ideális klíma mellett helyben végzik a helyreállítást.
Az orgonaszekrényt éppen ottjártunkkor bontották. A hangszer történetéről Most Balázs elmondta, közel 300 évig gazdag díszítésű és hangzásvilágú orgonája volt a templomnak, amelyet Rieger Ottó bővített és alakított át 1905-ben. A jelenleginél egy másfélszer nagyobb, barokk hangszer költözik a felújítás alatt álló orgonaházba. Győr új koncertorgonája 35 regiszterrel fog szólni, melynek építését a Paulus Orgonaépítő Műhely végzi el három év alatt.
A hívek és a szerzetesek késő ősszel térhetnek vissza a padló helyreállítását és a falak szigetelését követően a templomba. Az épület a toronysisakoktól a kriptákig mindenre kiterjedő megújítása 2020 végére fejeződik be, melyet a magyar állam kétmilliárd forintos támogatása fedez. A cél egy liturgikus, kulturális, turisztikai és műemléki elvárásoknak is megfelelő templommá formálás, mely történelméhez méltó módon töltheti be hitéleti és térségi közösségi-kulturális funkcióját egyaránt.
Földvári Gabriella
Fotó: Marcali Gábor