Nemzetközi rangsorok: mitől jó egy egyetem?
Általában a tudományos hírnév a leglényegesebb mutató az egyetemek nemzetközi rangsorához készült módszertanokban. Megnéztük, hogy a rangsorok készítői szerint mitől is jó egy egyetem.
A Széchenyi István Egyetem XXI. századi, modern könyvtára az elmúlt években új funkciókat kapott. Igazi, digitális tudástérré vált, segíti az oktatókat, hallgatókat a nemzetköziesítési folyamatban. Ennek érdekében a tudományos munkához hasznos támogatást adó, értékes adatbázisokra fizet elő. Gondozza az egyetem oktatóinak, kutatóinak publikációs adatait a nemzeti publikációs adatbázisban, a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT). Legújabban pedig, dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes, a Nemzetközi Programok Központja vezetőjének felügyeletével koordinálja az adatszolgáltatást a legfontosabb nemzetközi egyetemi rangsorokat összeállító közösségek felé.
Az egyetem stratégiai céljai, mint például a minőségi, gyakorlatorientált oktatás fejlesztése és a nemzetköziesítés szoros összhangban van a nemzetközi rangsorok súlypontjaival, ezért lényeges kérdéssé vált, hogy az elért eredményeket a rangsorokon keresztül is mérni lehessen. Nézzük meg tehát, hogy milyen szempontok alapján rangsorolják az egyetemeket a legismertebb nemzetközi listákon!
Több nemzetközi rangsor is készül minden évben párhuzamosan az egyetemek besorolására. A szempontrendszerük, súlyozásuk nem teljesen azonos, a fókusz, a finomhangolás is változhat évről évre, ráadásul gyakran különféle allistákat is kiadnak, ezért nem igazán lehet összevetni őket, és a rangsorokat rangsorba állítani is ugyanolyan vitatható vállalkozás lenne, mint maga a rangsorkészítés. Mégis, a megmérettetés alatt álló intézmények ugyanúgy hasznos információkhoz juthatnak ezekből a listákból, mint az egyetemek munkatársai, és az ott tanuló, oda készülő diákok. Kiderül belőlük, hogy mik az egyetem erősségei, milyen területeken kezdődött el ígéretes fejlődés, és hol lenne szükség nagyobb előre lépésre.
Farkas Renáta tartja a kapcsolatot a rangsorokat készítő közösségekkel. Fotó: Májer Csaba József
A Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Könyvtárból Farkas Renáta informatikus-könyvtáros, szakreferens, állományfeldolgozó az egyik kapcsolattartó, aki a nemzetközi listakészítő cégekkel összefogja az adatszolgáltatást, és közreműködik a különféle kérdőívek megválaszolásában, előkészítésében. Több munkatárssal, oktatóval, hallgatóval tart kapcsolatot annak érdekében, hogy a soklépcsős adatszolgáltatás, kapcsolattartás zökkenőmentes legyen.
„A fókuszban lévő nemzetközi rangsorok a QS, a THE és az ARWU. A brit Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) 2004-2009 kötött még közös listát készített, azóta önálló rangsorokkal jelentkeznek. Az ARWU, az úgynevezett „Sanghaji lista” (Academic Ranking of World Universities) évente megjelenő nemzetközi, több mint ezer egyetemet vizsgáló, mulltidiszciplináris rangsor. Az említetteken kívül az U-Multirank az egyetemek és főiskolák új, felhasználóközpontú, többdimenziós globális rangsora, és a kezdeti időszakban pénzügyi támogatásban részesül az Európai Uniótól” – mondja Farkas Renáta.
A QS módszertanában a tanítás-tanulás minősége, a kutatás minősége, a nemzetközivé válás és a foglalkoztathatóság kapja a főszerepet. A THE módszertanában az átadott tudás és az innovatív kutatási potenciál mellett számít a nemzetközi megítélés és a tanítás minősége is. Tucatnyi teljesítménymutató alapján pontozza az egyetemeket. Az U-Multirank a kutatást, az oktatást és a tanulást, a nemzetközi kapcsolatok létesítésével kapcsolatos tevékenységeket, a tudástranszfert, valamint a regionális szerepvállalást egyaránt figyelembe veszi. A „Sanghaji lista” alapvetően a tudományos teljesítményt veszi alapul, vagyis felülreprezentálja a kutatási eredményeket, tudományos publikációkat.
„Amennyiben tovább bontjuk ezeket a módszertanokat, és megnézzük például, hogy mire koncentrál a QS, az látszik, hogy a tanítás-tanulás minőségén belül például az oktatói és hallgatói létszámarányokra helyezi a hangsúlyt. Többek között arra, hogy mennyi hallgató jut egy-egy oktatóra. Minél több, és nemzetközi szinten is minél magasabb szinten, magasabb rangon kvalifikált oktatója van egy intézménynek, annál előkelőbb helyre számíthat. A kutatás területén a publikációk és a hivatkozások száma fontos nemcsak egyénileg, hanem társszerzőként is. Vizsgálják, hogy az intézmények kutatói mennyire tudnak akár egyénileg, akár intézményi szinten együttműködni más egyetemekkel a nagyvilágban. A publikációkon túl természetesen a közös konferenciák szervezése is jelentős más egyetemekkel összehangolva, továbbá a konferencia részvétel. A nemzetközivé válás nevéből adódóan magával hordozza az igényt, hogy minél több külföldi hallgatója legyen egy egyetemnek, és viszont, maga az intézmény is minél több hallgatóját, oktatóját tudja kiküldeni más egyetemekre. A nemzetközi projektek ilyen szempontból is nagyon jelentősek. A foglalkoztatásban elsősorban azt vizsgálják, hogy a végzett hallgatók mennyire tudnak elhelyezkedni, mennyire gyakorlatorientált tudást kaptak az egyetemen. Diplomás pályakövetésről van szó, ahol nemcsak a beküldött adatokból, hanem a piacról is tájékozódnak” – avat a részletekbe Farkas Renáta, hozzátéve, hogy olykor az egyetemi életet, a hallgatók lehetőségeit is nézik a campuson, az egyetem megközelíthetőségét, a sportolási lehetőségeket például.
A nemzetközi rangsorok ugyan eltérő módszertannal dolgoznak, mégis közös bennük, hogy szinte kizárólag amerikai és brit egyetemek uralják az első tíz helyet. A hazai rangsorok kevésbé összetettek, elsősorban a hallgatói-oktatói kiválóságra koncentrálnak, de azokban is vizsgálják persze, hogy mennyi hallgató jut az oktatókra, és milyen a publikációs pedigréje az egyetemnek.
„A nemzetközi rangsorelemző adatbázisokba általában kora nyártól késő őszig szolgáltatnak adatokat az egyetemek. Ezt követően van lehetőség az adatpótlásra. A tél a kiértékelés, a kora tavaszi időszak pedig a listák közzétételének időszaka. Elég hosszú folyamatról van szó tehát, és végig rendszeres a kapcsolattartás az egyetemek és a rangsorokat készítők között. A Széchenyi István Egyetemen én például az U-Multirank háttércsapatával és a QS stábjával tartom a kapcsolatot. A győri egyetem célja a nemzetközi rangsorokban való megjelenés, továbbá a nemzetközi elismertség növelése” – mondja Farkas Renáta, hangsúlyozva, hogy nagyon sokan segítik a munkáját, és vesznek részt az egyetem minden területéről az adatszolgáltatásban.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem