Nagy Petra nagyot alakított

Alig három éve tagja a Vaskakas Bábszínháznak, máris egy elismeréssel örvendeztette meg a társulatot. Nagy Petra ugyanis a XXV. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon kiváló alakításáért színészi díjat kapott. A művészt természetesen nem csak a díjról kérdeztük!

A fesztivált még szeptemberben rendezték meg Szabadkán, ahol egyedüli magyar társulatként mutatkozott be a Vaskakas Bábszínház. A győri csapat a Misi mókus kalandjai című darabbal varázsolta el a közönséget, és büszkén kijelenthetjük, hogy a zsűrit is, hiszen fantasztikus alakításának hála a társulat tagjának, Nagy Petrának ítélték oda a színészi díjat. De hogyan került Győrbe a fiatal tehetség? Mit gondol a városról és a társulatról? Erről is mesélt a Győr Plusznak mikor felkerestük őt a bábosok csodás kis otthonában.

Ha már díj, elsőként mindenképpen egy közhelyes, ám nagyon fontos kérdéssel kell indítanom: hogyan fogadtad az elismerést?

Nagy Petra: Abszolút nem számítottam rá, és ennek az a legfőbb oka, hogy nem főszereplőt játszom a darabban, csak egy kis bajkeverőt. De természetesen nagyon jól esett, hogy engem tartottak érdemesnek erre a kitüntetésre. Egyébként a fesztiválon az egész társulat nagyon jól érezte magát, érdekes volt találkozni más nemzetek színházaival és művészeivel, különösen egy brazil hölgy, egyszemélyes produkciója fogott meg.

Bizonyára sok visszajelzést kaptatok a rendezvényen. Mit tapasztaltatok, mennyire ismert és elismert nemzetközi szinten a Vaskakas?

N.P.: Nekünk anno azt mondta a Markó Róbert művészeti vezetőnk és a Kocsis Rozi igazgatónk, hogy ez a színház törekedni fog arra, hogy nemzetközi helyszíneken, fesztiválokon is megjelenjünk, egész egyszerűen azért, hogy lássunk és minket is minél többen megismerjenek. Azt gondolom, hogy előremutató ez a törekvés, hiszen nemrégiben Finnországban is jártunk, most legutóbb pedig Szabadkán és mindenhol ünnepeltek bennünket és az előadásainkat. Szeretik a színházunkat és mindazt amit képviselünk.

Budapesti lány vagy, most mégis elköteleződtél Győrbe. Hogyan kerültél a kakasokhoz?

N.P.: Igazából nagyon egyszerűen. Mikor egyetemista voltam, akkor az osztályfőnökeink ösztönzésére vidéki színházaknál is megtapasztalhattuk a mindennapokat, a próbafolyamatokat. Kiosztották közöttünk, hogy ki, hova jut el, így kerültem Békéscsabára. Akkor még nem tudtam, hogy hol szeretnék majd játszani a későbbiekben, ám Győrből érkezett egy ajánlat, amit készséggel elfogadtam.

Miért?

N.P.: Mert egy nagyon építő, progresszív munka folyik a Vaskakas Bábszínházban, és a részese akartam lenni. Igaz, őszintén bevallom, hogy egy pörgős, fővárosi csaj vagyok, és eleinte féltem, hogy hogyan fogok boldogulni egy nyugisabb környezetben, de abszolút az otthonomként tekintek a városra. És a társulatra is, hiszen egy igazi család vagyunk, mindig számíthatunk egymásra. Győrt egyébként még nem sikerült teljesen feltérképeznem, de dolgozom rajta.

Szakmai álmokról beszélhetünk?

N.P.: Vannak álmaim és terveim, de ezeket nem szívesen hangoztatom, pont azért, mert nem szeretnék saját magam előtt megbukni. Szeretek sok mindent csinálni egyszerre, és szeretek nagyon elfáradni abban amit csinálok. Most ez motivál, ezen az úton megyek tovább.

P. Csapucha Adrienn
fotók: Orosz Sándor, Vaskakas Bábszínház