Bemutatók sorával nyitotta az évadot a színház

Egymást követték a premierek a Győri Nemzeti Színházban az elmúlt három hétvégén: a Különös házassággal, a Két úr szolgájával és a Sirállyal indult az évad. A héten azonban már lecserélték a megszokott abroszt piros kockásra a próbateremben, sőt, még csatos bambik is sorakoztak az olvasópróbán, ahová a legendás Fenyő Miklós is hivatalos volt.

Keserűen magyar

„A legfontosabb, amit szeretnék elmondani a Különös házassággal, hogy Mikszáth kora óta nem változott semmi. Ez egyfelől nagyon szomorú, másfelől viszont otthonos, meghitt érzéssel tölti el az ember szívét, mint az amerikaiakét, hogy minden városban van McDonald’s” – mutatott rá sokat sejtetően Valló Péter Kossuth-díjas rendező a színmű keserű esszenciájára. Mikszáth Kálmán regényének története valós alapokra épül: Dőry báró a kényszerházasság csapdájába vezeti Buttler Jánost, aki ezért nem nyerheti el szerelmesének, Piroskának a kezét.

Mindezt pedig azért, nehogy szégyenben maradjon egyszem lánya, Dőry Mária miatt, aki várandós – a plébánostól. Az író ugyanakkor bemutatja a szereplők kedélyeskedő, látszatra épülő világát, aminek a mélyén szörnyű összefonódások, előjogok és korrupció feszül. Az adaptációt Závada Pál író készítette, főbb szerepekben: Csankó Zoltán, Dunai Csenge, Nagy Johanna és Kolnai Kovács Gergely. Kurucz Dániel pedig gróf Buttler Jánosként debütál a győri színpadon, a tehetséges fiatal egyébként még a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves hallgatója.

Velencei klasszikus

A színművet egy komédia követte a Kisfaludy Teremben. Carlo Goldoni a Két úr szolgája című darabjával új műfajt, a polgári vígjátékot teremtette meg 1746-ban. Azt vallotta, a komédiát arra találták ki, hogy kijavítsa a hibákat és nevetségessé tegye a rossz szokásokat. Jelen darab története szerint Truffaldino, az ártatlan életművész egyszerre két úr szolgálatába áll, akik egymást keresik. Ráadásul az egyik álruhába öltözött nő, aki szerelmes a másikba. Goldoni komédiáját ezúttal a ’60- as évek Olaszországában, annak zenéjével, mai idegrendszerrel, tempóval és sok humorral fűszerezve láthatják a nézők Funtek Frigyes rendezésében, aki otthonosan mozog a teátrumban, régebben számos alkalommal rendezett már itt.

A vérbő olasz komédia megengedi, hogy a klasszikus színjátszás mellett kikacsintsanak a színészek a commedia dell’arte, vagyis a rögtönzés műfaja felé. „Főként a második felvonásban kap teret az improvizáció, több színésztől kértem is, mert professzionálisan műveli” – árulta el Funtek Frigyes a Győr+ Televízió Kulisszák mögött című műsorában.

A darabban megjelennek a ’60-as évek olasz slágerei, a maffiavilág, a színészek arca pedig fehérre maszkírozott, a megjelenésükkel is fokozva az abszurditást. A főbb szerepekben Rupnik Károlyt, Sík Fridát, Szikra Józsefet, Mohácsi Attilát, Mózes Anitát és Fejszés Attilát láthatjuk, az életművészt pedig, aki mindent összekuszál, Járai Máté alakítja.

Komikus dráma Oroszországból

Csehov formabontó, költői hangulatú drámájáról, a Sirályról vígjátékként beszélt. A klasszikussá vált történet témái alapján azonban sokkal mélyebb. A négy főszereplő meséje boldogtalan szerelmekkel átszőve, a sekélyes kapcsolatokat vizsgálja, szól művészetről, művészi szabadságról és a tehetség témáját is vizsgálja. A hősök mindannyian művészek: a fiatal és az érett színésznő, a kezdő és befutott író. „Csehovot akkor lehet elővenni, amikor összeszokott társaság dolgozik együtt. Ötödik alkalommal rendezek a győri teátrumban, a társulat ért engem, a fura, groteszk humorommal együtt” – mesélt a darabválasztásról Bagó Bertalan rendező, aki erősíti a komikus   helyzeteket, miközben a dráma, a tragédia végig ott van a felszín alatt a Nagyszínházban színre vitt darabban. „Olyan ez az előadás, mintha a szereplők egy jégen csúszkálnának, s a víz alatti dolgokról csak sejtjük, hogy léteznek. Az életben is gyakran csak fecsegünk, nem mutatjuk meg a mélységeket” – körvonalazta a rendező az előadás hangulatát és hozzátette, Csehov a darabba annyi érzelmet és bonyodalmat sűrített bele, mintha egy komédiát írt volna. A különbség azonban, amiért drámaként emlegetik az, amit a szereplők mondanak, azok a mélységek, amiket megjárnak, ettől lesz a történet tragikomikus.

A Sirály ősbemutatóját 1896-ban tartották Szentpéterváron. A győri bemutatóban a tánckar jelképezi a sirályt, a rendező ezzel is jelzi: „nem a valóságot nézzük, annak csak egy égi mását”. Főbb szerepekben Dunai Csengét, SzinaKingát, Kolnai Kovács Gergelyt, Ungvári Istvánt és Sárközi Józsefet láthatjuk.

Szuperprodukció retro kiadásban

Csatos bambi és piros kockás terítő – stílusosan várták az Aréna című musical olvasópróbájára a résztvevőket, köztük a legendás Fenyő Miklóst, akinek a dalaihoz írt darabot Egressy Zoltán. Forgács Péter igazgató felidézte: Fenyő Miklóssal húsz évvel ezelőtt találkoztak először a Budapesti Operettszínház Hotel Menthol című előadása kapcsán. Akkor ő játszotta a főszerepet, most pedig, Győrben ő rendezi az évad szuperprodukcióját, az Aréna című ősbemutatót. Győrben is volt több Fenyőhöz kötődő bemutató: a már említett produkciót városunkban is színpadra állították, valamint játszották a Made in Hungaria és az Aranycsapat című darabokat is. Forgács Péter az aktuális darab írójával, Egressy Zoltánnal is többször dolgozott már együtt, az író itt bemutatott műveit rendezte. Ilyen volt a kultikussá vált Portugál; a Kék, kék, kék, a Június, a x100 és az Édes Életek. Az első musicale az Aréna lesz.

Egressy Zoltán elárulta, néhány éve találkozott Fenyő Miklóssal, s felvetette neki a musical ötletét.  Az énekes először nem értette, miért pont az Aréna című lemez dalait használná fel, de aztán az író meggyőzte. Egressynek ugyanis régi kedvencei ezek a dalok. Fenyő Miklós elmondta, a Rock and Roll Party és a Hotel Menthol lemezek megjelenése után Hungaria lázban égett az ország. A jampilázt hozták el Amerikából, ezzel szemben az Arénát a magyar viszonyok ihlették. Az akkori művészek körében ez volt a legnépszerűbb Hungaria-lemez. A szerzőtársak sokat beszélgettek arról a korról, körülményekről, amikor a lemez megjelent, így született meg a szövegkönyv. A darab a ’60-as években játszódik, a díszlet vidám, pop-art, ugyanakkor kicsit mélabús. A musicalben 18 számot hallhatunk, néhánnyal kiegészítik tehát az Aréna című lemezt. A darab koreográfusa, Kováts Gergely Csanád táncosoknak adott instrukciója szerint pedig „a rock and roll életérzést nem lehet elbagatellizálni!”

Összeállította: Zoljánszky Alexandra
Fotók: Győri Nemzeti Színház, Orosz Sándor