A Krúdy lett a legjobb szakközépiskola az idén Magyarországon

„Azért is vagyok különösen büszke a külső kompetenciamérések alapján elért eredményünkre, mert nálunk a hozzáadott pedagógiai érték ebben a képzésben a legnagyobb” – mondta Bejcziné Mosolits Erika, a tagintézmény vezetője.

A szakközépiskolák országos rangsorában első helyen végzett a Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája.

Gratulálok! Mi alapján lettek a legjobbak az ország összes szakközépiskolája közül?

A sorrendet mindig a kompetenciamérések és az érettségi eredmények alapján állapítják meg. A mi szakközépiskolai osztályaink még érettségi előtt állnak, így aztán öt évre visszamenőleg a kompetenciamérések objektív adatait, eredményeit vették figyelembe. Számunkra ez fontos visszajelzés, természetesen a helyén értékeljük, hiszen mérőszámokkal nem lehet mindent kifejezni. Azt mondják, krúdys diáknak lenni egyfajta életérzés. Szeretnénk, ha mindenki jó érzéssel járna iskolába, nem rándulna görcsbe a gyomra, ha átlép az iskola kapuján. Azt gondolom, hogy ennek a pedagógiai szándéknak értelme és eredménye van, a diákok nagy többsége büszke arra, hogy ide jár, s igyekszik megfelelni a követelményeknek. Azt sem akarom elhallgatni, hogy nekünk is vannak gondjaink, nem mindenki érkezik hozzánk támogató családi háttérrel, s előfordul az is, hogy az ifjúságvédelmi felelőssel és az osztályfőnökkel együtt próbáljuk megoldani a különböző konfliktusokat. Nálunk gimnáziumi és szakgimnáziumi képzés is van, de éppen a szakközépiskolai osztályokban a legnagyobb a pedagógusok által hozzáadott érték. A sorrend élén elfoglalt helyünk tehát a diákoknak, a pedagógusoknak, az iskola egész szellemiségének az eredménye.

A szakközépiskolában szakácsokat, cukrászokat és pincéreket képeznek. Gondolom, jó néhány osztrák és német vendéglős hálás lehet ezért.

Külföldön szeretik a magyar munkaerőt a vendéglátásban, mert jól képzettek és rendesen dolgoznak. Én azonban azt szeretném, ha minél többen itthon maradnának, itt találnák meg a boldogulásukat. Azzal semmi baj nincs, ha egy pályakezdő fiatal külföldön próbálja ki magát, a középkorban is abból lett jó mester, aki külföldi vándorútja során sokféle munkakultúrával, tudással megismerkedett, gazdagodott, s azzal tért haza. Az ilyen szakemberekre vár a hazai vendéglátóipar is. Sajnos azonban a vendéglátásban súlyos a munkaerőhiány Nyugat-Európában is, ahol lényegesen többet tudnak fizetni a szakembereknek. Én abban bízom, hogy Magyarországon, különösen annak nyugati régiójában a járműipar és más iparágak felfutása, rohamos fejlődése eredményeképpen egyre nagyobb lesz az az igényes, fizetőképes kereslet, mely jól el tudja tartani a vendéglőket, ez pedig azzal jár, hogy jobban meg tudják fizetni a szakácsokat, pincéreket, cukrászokat vagy éppen az éttermek vezetőit.

Milyen motivációkkal érkeznek a Krúdy szakközépiskolájába az általános iskolát elvégzett tanulók?

Sokan érkeznek olyan előzménnyel, hogy otthon szívesen segítettek édesanyjuknak a konyhában, tortát sütöttek, tanulni nem annyira szerettek volna, de nézték a televíziók főzőműsorait, s maguk is sztárséfek akartak lenni. Kicsit aztán megijedtek attól, hogy nálunk például szakmai számításokat is végezni kell, vannak vendéglátóipari ismeretek, s a magyaron kívül angolul vagy németül is el kell sajátítani a szaknyelvet. Akik nehezebben rázódtak bele a tanulásba, azoknak korrepetálással, nagyobb odafigyeléssel segítettünk és segítünk, azt akarjuk, hogy sikerélményük legyen. A gyakorlatot oktató kollégák már az első szakközépiskolai évben megpróbálják megszerettetni az adott szakmát, tizedik évfolyamtól pedig a duális képzés keretében a külső helyszíneken, az éttermekben, cukrászatokban érezhetik át munkájuk felelősségét a diákok.

Azt itt Győrben tudjuk, hogy a járműiparban bevált a német példára meghonosított duális képzés, de mennyire használható ez a képzési forma a vendéglátóiparban?

Nagyon jól használható. A gyerekek megismerkednek a valós környezettel, amit a tankonyhákon teljes mértékben nem lehet modellezni. Ha jó mester kezébe kerülnek, ha befogadják őket, ha a felkészültségüknek megfelelő kihívásokat kapnak, akkor szakmájuk elkötelezett, érdeklődő, kreatív szakemberei lesznek. Márpedig a nagyon nagy többségük ilyen körülményekkel találkozik a duális képzésben, hiszen a vendéglátóhelyeknek elsőrangú érdekük, hogy megtanítsák, s lehetőleg itthon tartsák őket. A megmérettetésnek kiváló helyszínei, alkalmai a szakmai versenyek is, melyek iránt hatalmas az érdeklődés. A tavalyi szakmai versenyünkön alapító igazgatónk, Baksa Kálmán emlékére a környék iskoláinak szakácstanulói mérték össze tudásukat. A rendezvényre eljöttek az ország legkiválóbb séfjei. A gyerekek pedig még az utcán is büszkén viselték a versenyen elnyert érmeiket.

Idén fut ki az első olyan osztály, melynek a tanulói a három év után egy kétéves képzés keretében érettségi vizsgát tehetnek. Mekkora az érdeklődés az érettségi iránt?

Nagy. A négy szakközépiskolai osztályból összejön legalább kétosztálynyi olyan tanuló, akik a kétéves képzésre is jelentkeznek, de akár a felnőttek gimnáziumában is lehetőségük van a továbbtanulásra.

Hol indul az érettségit adó kétéves képzés?

Én természetesen azt szeretném, ha a diákok helyileg is a Krúdyban maradhatnának, de ez a kérdés még nem dőlt el, ugyanis tanteremhiánnyal küszködünk. Az biztos, hogy a Győri Szolgáltató Szakképzési Centrum valamelyik intézményén belül kap helyet a képzés.

Főiskolák, egyetemek iránt is van érdeklődés?

Néhányan biztosan el akarnak jutni a diplomáig, bár a szakmájukhoz nem feltétlenül van szükségük egyetemi végzettségre. De ha valaki diplomát szerez, és gyakorlati vagy elméleti oktatóként hozzánk akar visszatérni, tárt karokkal várjuk.

A Krúdyról elnevezett iskola tanulói ismerik-e az író ételeit, el tudják-e készíteni azokat?

A Krúdy-hagyaték egy része az iskolánkban van. Az idén, alapításunk 30. évfordulóján kiállítást és vetélkedőt rendezünk az író életéből. Sátor László mesterszakács kollégám irányításával pedig megterítünk egy nagy asztalt Krúdy Gyula kedvenc ételeivel. Ott majd eldől, mennyire tudtuk megőrizni a gasztronómiában is hírnevet szerzett író ételeinek elkészítési titkait.

Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

Hajba Ferenc