Meglepetések a megújuló bencés templomban

Óriási szerencsével, egy osztrák kőfejtőben találtak rá a győri bencés templom 377 éves köveire – ezekkel pótolják a hiányzó padlólapokat a felújítás során.

Tovább folytatódik a győri Loyolai Szent Ignác-templom, valamint a bencés rendház felújítása. Szeptember elején számoltunk be utoljára olvasóinknak, hol tartanak a munkálatok. Most ismét ellátogattunk a Széchenyi térre, hogy megtudjuk, mi történt az elmúlt két hónapban.

Egy, az 1600-as évekből származó freskó került elő

Óriási meglepetés érte a restaurátorokat a Szent Pál-kápolna felújításakor: a falfelület tisztítása során egy, az 1600-as évek végén készült freskó tűnt elő három réteg átfestés alól, amely Xavéri Szent Ferencet ábrázolja amint egy ágyban fekvő beteget gyógyít.

A freskó készítője sajnálatos módon nem ismert – mondja Most Balázs projektmenedzser, azonban a megrendelőjét sikerült azonosítani: Héderváry Istvánné Esterházy Erzsébet adományozására készült a műremek.

Folyik a munka a templomban

Szintén kalandos út vezetett a főhajó padlózatát adó 16 cm vastagságú kőhasábok származási helyének felderítéséhez, mellyel több hónapon keresztül próbálkoztak a hazai szakemberek. Első körben csupán annyit sikerült megállapítani, hogy semmiképp sem hazai darabokról van szó. Mivel a templom berendezési tárgyainak készítői többségében bécsi mesterek voltak, illetve ”szekérjártányira” található kőfejtők jöhettek nagy valószínűséggel szóba, így a Bécsi Geológiai Intézethez fordultak a győriek. Az osztrák geológusok néhány hét alatt egy minta alapján leszűkítették 4 potenciális bányára a lelőhelyeket. Ezután a legközelebbit személyesen keresték fel a győri szakember, Bruck közelében. A lelőhely területe az osztrák hadsereghez tartozik a Monarchia kora óta, javarészt teljesen szétlőtték a kőfejtőt, így kavicsméretűnél nagyobb darabokat nem lehetett kinyerni, emellett a fejtés újraindítása is lehetetlennek tűnt. A szomszédos Mannersdorfi kőfejtőben azonban több száz, a környékről származó kőtömb van. Ezeket a bánya működésének évszázadai alatt halmoztak fel és későbbi eladásra deponáltak. “Több napos keresés után a bécsi geológus találtak a keresett kőtípusból. A szétlőtt bánya bezárása és a katonaság általi elfogalása előtti időkből megmaradt néhány tömb. Időközben pedig a bánya tulajdonost is váltott, az eladója azonban kikötötte mind a személyzet, mind a lefoglalt kövek megtartását, így immár az új tulajdonostól várjuk a kövek szállítását” – mondta el a projektvezető.

Jelenleg a sérült kövek restaurálása és a hiányzók pótlása történik

Az elmúlt hónapokban sikerült a főhajó 20 centiméteres legnagyobb szintkülönbségét kiegyenlíteni, amely az olykor egy mázsa feletti kőtömbök felszedését és visszahelyezését jelentette 140 m2-en. A főhajó négy oldalán a szélső köveket a falszigetelés miatt kellett felszedni. Erre azért volt szükség, mert a padlóvonal feletti műmárvány borítás megsértése nélkül a vízzárás létrehozása csak a padlószint alatt volt lehetséges.

Két mellékkápolna restaurálása történik jelenleg

Jelenleg a sérült kövek restaurálása és a hiányzók pótlása történik. A mellékkápolnák felében már a régi kőanyag felhasználásával tudták az új rétegrendet kialakítani. Ez a falak vízszigeteléséhez kapcsolódóan benntartja a padló alatt – olykor a kriptákból érkező nedvességet -, mely mind a köveket, mind a kápolna berendezését károsítja. Ez a munkafolyamt összesen 200 m2-t érint.

A megtisztított felületen jezsuita szentek láthatók

A templom felújítás mellett a Bencés Rendház ebédlőjének megújítása is folyamatban van. Az atyák ebédlőjében négy méter magasságig fehér falfesték borította az oldalfalakat, nem lehetett tudni, mi rejlik alatta. Ezt kutató nyílásokon keresztül igyekeztek megtudni. 11 hónapon keresztül pengékkel és más finom restaurátori szerszámokkal távolították el a különböző fedőrétegeket. Kiderült, alig maradt valami a jezsuita kori barokk faldíszítésből az oldalfalakon, a bencések klasszicista stílusban antikizáló motívumok alapján alakították át a terem díszítését – mondja a projektmenedzser.

Restaurálják a Magyarok Nagyasszonya olajfestményt

A mennyezeti gazdag stukkódíszítés formájában fennmaradt, ám erről 1825-ben eltávolították az eredeti, élénk színeket. A restaurátori feltárás során apró festéknyomok árulkodnak az egykor gazdag színvilágról. A szakemberek igyekeznek az eredeti állapotot helyreállítani. A mennyezeti stukkókon jezsuita szentek láthatók, a terem közepén pedig az 1825-ben készült Magyarok Nagyasszonya olajfestmény.

Most a tisztított állapotot láthatjuk, a legrégebbi réteget. Ezután kezdődik a konzerválás és esztétikai helyreállítás, várhatóan fél éven belül birtokba vehetik ebédlőjüket az atyák. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program jóvoltából, vezetett séták keretében az érdeklődők is  bepillanthatnak majd a monostori ebédlőkbe.

A Múzeumpatika restaurálása Vízkereszt után kezdődik és ősszel zárul. Az ott található freskókat néhány évtizede már felújították, így elsősorban a tisztítások és a levált gipszstukkók rögzítése a feladat. Az előtérben kiépítenek egy turisztikai fogadóteret, ahol a ház története és a várossal való évszázados kapcsolata lesz megismerhető több nyelven.

Karácsonyra az egykori borospincéből boulder-terem lesz

A pincében folytatjuk a nézelődést, ahol az egykori jégverem és borospince helyét Karácsonyra mászófal-terem és konditerem foglalja el. A kötelező testnevelés órák és a tanulói létszám növekedése miatt vált szükségessé a diákok sportolási lehetőségének bővítése. Ésszerűnek tűnt, hogy a rendház Széchenyi téri szárnyának pinceszintjén alakítsanak ki testedző és boulder-termet öltözőkkel.

Az érintett szárnyat korábban az államvédelem használta, telefonközpontként és a városi légvédelmi szirénák központjaként is szolgált, kiürítése után pedig a falnedvességtől rendkívül megromlott az állapota.

Mára megtörtént a korábbi funkciókat kiszolgáló előtétfalak és a légópince bontása, a szerelőpadló kialakítása. Több mint 580 köbméter törmeléket hordtak el a pincéből. Újra láthatóak az 1600-as években épített téglafalak, vizes homokfúvásos technikával sikerült teljesen letisztítani az eredeti falakat.

A lábazati kőlapok napokon belül a helyükre kerülnek

A járókelők láthatták a Széchenyi téri és a Czuczor utcai homlokzatokon a lebontott lábazati kőlapokat, ezek mögött kétoldali falfúrással és szigetelőanyag injektálással sikerült a néhol 2 méter vastag falakat vízzáróvá tenni. ”Elképesztő mennyiségű víztartalom van a falakban, szinte csak nedves agyagot tudtunk kifúrni 120 cm-es mélységből is a várt száraz téglapor helyett.” – meséli a szakember. “A vízzárnak köszönhetően semmilyen csapadék nem tud majd leszivárogni, azonban évekbe kerül, mire kiszáradnak a falak, ezért speciális szellőző vakolatot kap, valamint a gépészeti rendszer is segíteni fogja a nedvesség távozását a megújuló terekből. Ez a megoldás fél évszázadra garantálja a falak vízhatlanságát” – tájékoztatott Most Balázs.

A hívek és a szerzetesek Advent első vasárnapján térhetnek vissza a templomba, Húsvétig azonban csak a szombati és vasárnapi misék, valamint az ádventi kora reggeli roráte misék idejére nyílnak ki a kapuk.

Földvári Gabriella

fotó. O. Jakócs Péter