A nagyböjt időszaka sokaknak már nem a vallási tartalommal köthető össze, hanem egy pontosan megtervezett tisztítókúrával, életmódváltással, edzéstervvel és sorolhatnám. Ám vajon az mennyire jut eszünkbe, hogy a lelkünknek is kellene az „újraindítás”? Tudom, ép testben ép lélek… De nem léptük már át azt a határt, ahol csak a test számít, a lélek pedig tényleg csak hálni jár belénk?!

Mert idő még van, 2024 nem dübörög annyira, még elkezdhetjük a változást. Mondjuk azzal, hogy idén nem az ÉN lesz a központban, hanem a MI. Mert ha már úgy rendeltetett, hogy sok-sok ember él a Földön, akkor nem kellene tönkretennünk. Sem a Földet, sem pedig egymást. Ám az a baj, hogy mindegyik felé rohamléptekben haladunk. A hedonizmus és az egymásra mutogatás nagyon megy, képzelt sérelmeket cipelünk, fent hordva az orrunkat. Az idő pedig rohan, most volt karácsony, s mindjárt itt a húsvét. Vajon ha húzzuk az időt, marad annyi, hogy változtassunk?! Fogalmunk sincs, ugye?! Úgyhogy inkább már ma kezdjünk el jobban a lelkünkre figyelni, megérteni, hogy nemcsak ÉN létezem, hanem MI. Éljünk és cselekedjünk úgy, hogy előre haladjunk, de ne visszarúgva az utánunk jövőkre, hanem biztatóan hátrakacsintva, hogy „Gyertek, nektek is sikerülni fog!” Megújult lélekkel egészen biztosan. Utána pedig jöhet a beach body a nyárra…